Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.
Közoktatás: átalakulnak az iskolaérettségi vizsgálatok és a szakképzés
A leginkább vitatott módosítások a közoktatást érintik. Január 1-jétől változnak a beiskolázás és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályai. Azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben iskolába kell menniük. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy további egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt majd.
A részletekről november végéig nem sokat lehetett tudni, és a vizsgálat módszertanával kapcsolatban még mindig sok a kérdés. A felmentési kérelem beadásának határidejét 2020-ban, egy alkalommal január 31-ig meghosszabbították. Itt olvashatjátok a részleteket.
Az önálló szakképzési törvény január 1-jén lép hatályba, a legtöbb változást ugyanakkor csak szeptember elsejétől vezetik be. Többek között változik az iskolák elnevezése: a jelenlegi szakgimnáziumokat technikumnak, a szakközépiskolákat pedig szakképző iskolának fogják hívni. Radikálisan lecsökken a szakmák listája, a diákok pedig tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződéssel dolgoznak majd. Júliustól a szakképzésben oktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni, a szakszervezetek tiltakozása ellenére. Itt találjátok összefoglalónkat.
Érettségi: újra lehet előrehozott vizsgát tenni természettudományos tárgyakból
Az érettségi terén bevezetésre kerülő változásnak - amely a 2013-ig érvényes szabályozást hozza vissza - több tízezer diák örülhet, a következő, tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve ugyanis újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból, akár ősszel is. az új szabályozás szerint azon tantárgyakból, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni. Idegen nyelvekből továbbra is kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott vizsgát.
Itt olvashatjátok a részleteket, azt pedig, hogy mennyire népszerű volt korábban az előrehozott érettségi, itt nézhetitek meg.
Felvételi: minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2020-as általános felvételi eljárásban alap- vagy osztatlan szakra - néhány kivétellel - már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségit tett. A középfokú nyelvvizsga követelményét a felvételizők örömére végül eltörölték. Arról, hogy hogyan történt a változtatás, itt olvashattok. Itt nézhetitek meg, milyen feltételeknek kell megfelelnetek, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, a felvételi és a pontszámítás szabályairól pedig itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felsőoktatás: így kell törleszteni az állami ösztöndíjat
Január 1-jétől azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésben tanulnak és nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" az ösztöndíjat. Eddig alapesetben a képzési költség felét kellett visszafizetni, ennek munkaviszonnyal való kiváltását csak kérelmezni lehetett. Itt olvashatjátok a részleteket, az állami ösztöndíjas képzésről szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.
A felsőoktatási intézményeket érintő változásokról itt olvashattok, arról pedig, hogy mi történt a Közép-európai Egyetemmel (CEU) 2019-ben, itt találjátok összefoglalónkat.
Ilyen lesz a 2019/2020 tanév második féléve: ez az aktuális menetrend
Hamarosan kezdődik a 2019/2020-as tanév második féléve, mutatjuk az elkövetkezendő időszak eseményeit egészen a nyári szünetig bezárólag.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
