Öt fontos kérdés az idei pótfelvételiről: szabályok és határidők egy helyen

Még nincs minden veszve. Ha valakit nem vettek fel az általa megjelölt szakok egyikére sem, akkor még pótfelvételivel bekerülhet a felsőoktatásba. Utánajártunk, mik a legfontosabb szabályok.

  • Eduline

Ki (nem) jelentkezhet pótfelvételivel egyetemre?

A pótfelvételin csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, inkább újra nekifutnának a felvételinek.

Ugyanúgy lehetek állami ösztöndíjas, ha pótfelvételivel kerülök be egy egyetemre?

A pótfelvételin nincsen állami ösztöndíjas hely, csak önköltséges formában hirdetnek meg képzéseket az egyetemek és főiskolák (előző években csak néhány kivétel volt).

Hétfőn indul a 2019-es pótfelvételi, augusztus 7-ig lehet jelentkezni

Augusztus 7-ig lehet jelentkezni az idei pótfelvételire, a ponthatárokat augusztus 26-án hozzák majd nyilvánosságra.

Mikor van a pótfelvételi ponthatárhúzása?

A jelentkezési és a hitelesítési határidő augusztus 7-e lesz. A ponthatárhúzás pedig várhatóan idén augusztus 26-án lesz.

Hány szakot jelölhetek meg a pótfelvételi eljárás során?

Mindössze egy felsőoktatási intézmény egyetlen szakját jelölhetitek meg.

Hol kell/lehet jelentkezni?

Kizárólag az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni pótfelvételivel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.