„Érdemes elővenni az előző évek feladatsorait – nem csak a tavaszi, hanem az őszi érettségi anyagait is, és egy-egy hétvégén megoldani egy vagy két feladatsort. Így az idén érettségizők megismerkedhetnek a nyelvezettel, a feladatok témáival. Ez fontos, hiszen jól érzékelhető, hogy milyen típusfeladatok fordulnak elő mostanában gyakrabban, mire próbálnak rákérdezni a feladatsorok összeállítói” – mondja Szabó Máté, az SG Matematika Szekciójának vezetője.

Az előző évek feladatsorait matematikából itt találjátok.

Szerinte nem érdemes egészen 2005-ig – vagyis a kétszintű érettségi bevezetésének évéig – visszamenni. „Egyrészt nagyon fárasztó lenne ennyi feladatsort megoldani, másrészt például a 2005-ös feladatsorok nagyon különböznek a maiaktól, azóta sokat változott a rendszer”. Szabó Máté azt tanácsolja az idén érettségizőknek, amikor otthon megoldják a feladatsorokat, a vizsga körülményeit szimulálva dolgozzanak a matekpéldákon.

„Nyomtassák ki valamelyik feladatsort, szánjanak rá három – emelt szinten négy – órát, üljenek le, és oldják meg. Ne szakítsák meg a megoldás folyamatát, ha elakadnak egy-egy feladatnál, ne kérjenek segítséget, ne lapozzák fel a megoldókulcsot, hanem mindent csináljanak úgy, ahogy majd az érettségin. Ha nem megy egy feladat, üljenek felette, gondolkodjanak. Ha vége a három vagy négy órának, kérjenek meg valakit, hogy javítsa ki a dolgozatukat a megoldókulcs alapján” – mondja. Ez utóbbi fontos, mivel a saját dolgozatunkat ugyanis hajlamosak vagyunk megengedőbben értékelni, azonban ha valaki más javítja a tesztet, szigorúbban pontoz majd. És csak ez adhat reális helyzetképet az aktuális matektudásról.

Négyjegyű függvénytáblázat, számológép

Szabó Máté szerint a négyjegyű függvénytáblázat jó mankó lehet az érettségin, ha egy vizsgázónak nem jut eszébe egy-egy képlet. „Ha tudjuk, mit hol kell keresnünk, alig vesz el időt, ha fellapozzuk az írásbelin a függvénytáblázatot. Ehhez azonban használni kell a kiadványt az érettségi előtt is, tudni kell, mit hol találunk benne” – mondja, hozzátéve: a sárga és a fehér színű függvénytáblázat felépítése nem egyforma, ezért aki középiskolásként az egyik típust használta, a matekérettségire ne a másik kiadványt vigye el, mert nem fogja gyorsan megtalálni, amit keres, ezzel pedig értékes perceket veszít majd.

„A függvénytáblázatba semmit sem szabad beleírni, de színes cetlikkel megjelölhetjük, hogy mit hol találunk. Például egy piros cetlit tehetünk a síkgeometriához, egy kéket az azonosságokhoz és így tovább. Ezzel időt spórolhatnak a diákok a vizsgán, hiszen kevesebbet kell lapozgatni” – magyarázza az SG szekcióvezetője, aki a diákok figyelmét felhívja arra is: ha valaki több éven át egy típusú számológépet használt a matekórákon, ne egy másik, ismeretlen típust vigyen magával az érettségire, „de mindenképpen vigyen magával valamilyen számológépet, mert a vizsgán a telefonon lévő számológépet nem használhatja majd”.