A feleletválasztós feladat megoldásához tisztában kell lenni többek közt a tömegszám és az apoláris molekula jelentésével (vagy jól kell tudni tippelni). Itt van egy számolós feladat is, képződéshőt kell számolni.

A második rész egy esettanulmány, ameely a közlekedés és a légszennyezés viszonyát taglalja, egy alternatív megoldást kínálva. Ehhez kapcsolódóan 5 kérdésre kell válaszolni.

A táblázatos feladatban megadott szempontok szerint kell két elemet összehasonlítani.

Az alternatív feladatban választhatnak a vizsgázók egy tisztitószerekről szóló elemzést, illetve egy számításos feladatot tele képlettel. Ezt követi egy kísérletelemzés, melynek végén reakcióegyenletet is meg kell adni. A feladatlap két számításos feladattal zárul.

120 percük van a diákoknak a feladatokra

A vizsgázóknak 120 percük van a középszintű feladatsor megoldására, maximum 100 pontot szerezhetnek. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak.

A középszintű feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

- A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.

- Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.

- A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.

- Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.

- Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át.

A kémiaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.