Az emelt szintű töriérettségi első részében a történelem minden korszakából kaptak kérdést a diákok, de a források sokat segítettek – mondta el az eduline-nak Márton, aki azt hangsúlyozta, csodálkozott, hogy alig kérdeztek évszámokat.

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok.

A második rész nem hivatalos megoldását pedig itt.

A feladatok között volt az athéni demokráciára, a francia rendi monarchiára, a merkantilizmusra, a XIX. századi balkáni konfliktusokra, a hidegháborúra, a határon túli magyarságra vonatkozó, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például a világ népesedése vagy a magyar külkereskedelem).

Márton – aki a Cambridge-i Egyetemre készül - az emelt szintű töriérettségin az esszék közül az ’56-os forradalmat, a világkereskedelem kialakulását és a kiegyezést választotta, mint mondta, a gazdasági kérdések állnak közelebb hozzá.

A tíz esszéfeladatból (például az Oszmán Birodalom társadalma, XVI. századi világkereskedelem, a szövetségesek második világháborús együttműködése, Szent István egyházszervező tevékenysége, Zrínyi Miklós tevékenysége, vagy az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggései) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása volt kötelező.

A feladatokhoz általában szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Márton az eduline-nak elmondta, a francia rendi monarchiát firtató kérdés volt az egyik legnehezebb, valamint volt egy forrásszöveg 1370 körülről, mely a rendi gyűlés jogkörére kérdezett rá, erre több válaszlehetőséget is lehetett adni, így nem tudja, a megoldókulcs majd melyiket tekinti helyesnek.