„Néhány héten belül egy nyelvoktatási stratégiát terjesztünk a kormány elé, amelynek egyes részei az új nemzeti alaptantervben, más pontjai az új közoktatási és felsőoktatási törvényben szerepelnek majd” – válaszolta az eduline kérdésére Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkárság négy-öt éven belül tovább szigorítana a felsőoktatási felvételi szabályain: azok a diákok nem is jelentkezhetnének az eljárásra, akiknek nincs legalább egy komplex, C típusú nyelvvizsgájuk.

„Erre a változtatásra azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát. Reményeink szerint néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma” – mondta az oktatási államtitkár. Hozzátette: heti három középiskolai nyelvórával is el lehet jutni a nyelvvizsgáig, ha valaki sokat tanul, ennek ellenére a stratégiában szó lesz a gimnáziumi, szakközépiskolai nyelvoktatásról is.

Az ötlet nem új, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) 2010 novemberében ugyanilyen javaslatot hozott nyilvánosságra: a felvételihez kötelező nyelvvizsga mellett az rektorok azt a szabályt is bevezetnék, hogy az egyetemistáknak és főiskolásoknak legalább egy szemesztert valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben kellene tölteniük. Az ötlet nem aratott osztatlan sikert, az ugyanis egyelőre kérdés, hogy ezt ki és milyen forrásból finanszírozná.

Tízből hat felvételizőnek még nincs nyelvvizsgája

Az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint a nyelvtudásért járó pluszpontok ellenére a 2010-ben felvételizők 53 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával. Az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők állnak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalékuk már szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők 34 százalékának középfokú bizonyítványa van, felsőfokon 11 százalékuk beszél idegen nyelven. A nyelvvizsgák közül is a komplex, vagyis C típusú a legelterjedtebb. Hány pont járt idén a nyelvvizsgáért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.


A felsőoktatásba bekerült fiataloknál hasonló arányok figyelhetők meg képzéstípusonként. Ez azt jelenti, hogy esetükben is az osztatlan, valamint a mesterképzésre jelentkezőknél jellemző legkevésbé a nyelvvizsga hiánya. A középtengelyt itt is az alapképzésre felvettek alkotják, míg a legrosszabb számokat a felsőfokú szakképzésre bekerülők produkálják. A felvett hallgatóknál azonban jobbak az arányok, mint a felvételizőknél. Az osztatlan képzésre bejutottak 76, a mesterképzést sikeresen megcélzóknál pedig 65 százalék a legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az alapképzésre felvettek 54 százalékának van papírja nyelvtudásáról, a felsőfokú szakképzésre sikeresen felvételizőknek pedig 21 százaléka tett le eddig közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát.

Diploma a raktárban: hányan csúsznak le a végzésről a nyelvvizsga miatt?

2010 nyarán a végzett hallgatók 16 százaléka, vagyis több mint ötezren nem vehették át a diplomájukat a nyelvtudást igazoló bizonyítvány hiánya miatt. A kutatások szerint a műszaki végzettségűeknél a legrosszabb a helyzet: mintegy 22 százalékuk nem tett időben nyelvvizsgát. Szintén az átlagnál többen nem kaptak hasonló okból felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet az informatikai, a természettudományi és a bölcsészettudományi képzési területen. Az orvos- és egészségtudományi területen azonban jóval alacsonyabb ez az arány: tízből egy hallgató nem kapta meg a diplomáját azért, mert nem volt nyelvvizsgája. Jogosan kérnek nyelvvizsgát az egyetemek? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Szabó Fruzsina
eduline