szerző:
Eduline

Módosítják a tanári bértáblát, öt helyett hat tantárgyból kell majd érettségizni, és tizenhét évre csökkentik a tankötelezettség korhatárát – bemutatta az új közoktatási törvény vitairatát és a pedagógus életpályamodellt az oktatási államtitkárság. Nagy meglepetések nincsenek, a javaslatokat - csakúgy, mint a felsőoktatási törvénytervezet esetében - emailben várja a tárca december 30-ig.

„A méltó fizetés és előrelépési lehetőség biztosításával emeli a pedagógusokat az őket megérdemlő társadalmi helyre a szakma életpályamodelljének koncepciója” - mondta Hoffmann Rózsa a tanári életpályamodellt és az új közoktatási törvény tervezetét bemutató sajtótájékoztatón. Az államtitkár szerint a több évtizedes hibákat korrigáló tervezetben a pedagógusok bértábláját nem összegekben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyított százalékokban határozzák meg, ezzel biztosítva a tanári fizetések bérszínvonal emelkedésével arányos növekedését.
   
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy nem bérkorrekcióról van szó, hanem egyfajta minőségbiztosításról, vagyis a pedagógusoknak komoly szakmai kihívásoknak kell megfelelniük, amit az állam a jelenleginél magasabb és differenciáltabb színvonalon kíván finanszírozni. A tervezet ugyanis megkülönbözteti az első és második, valamint a mestertanári és tudóstanári fokozatot: a „Pedagógus I.” fokozat eléréshez a kétéves (maximum négyéves) gyakornoki időszak után minősítő vizsgát kell tenni, a „Pedagógus II.” csoportba kerüléshez nyolcéves szakmai tapasztalat és kiváló minősítés kell majd. A mesterpedagógusi, illetve a tudóstanári cím elérésének feltétele a szakvizsga, legalább tizennégy éves munkaviszony és a második minősítés, valamint a  tudományos fokozat.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár
©

A tanárok munkáját és felkészültségét minősítő bizottság a tervezet szerint három tagból állna: a megyei kormányhivatal oktatási osztálya által delegált szakértőből, valamelyik tanárképző intézet oktatójából, valamint egy intézményvezetőből vagy mesterpedagógusból. Az új rendszer a 2011/2012-es tanévben indul el kísérleti jelleggel, a már pályán lévő pedagógusoknak a 2017/2018-as tanév végéig  kell teljesíteniük az első minősítővizsgát.

Mi fog még változni?
- Pedagógus Kamarát hoznának létre
- Felzárkóztató, nulladik tanév az általános- és középiskolákban
- Minden település működtethet alsó tagozatot, ha legalább nyolc diák iratkozik be
- Alsó tagozatban összevont osztályokban is oktathatnak
- A kormány rendeletben határozza meg, hogy egyes felsőoktatási szakokhoz milyen tantárgyakból kell emelt szintű érettségit tenni
- A nyolc évfolyamos gimnáziumokban akár négy idegen nyelvet is tanulhatnának a diákok


Egyéves kutatóévet vehetnek ki a jól teljesítő tanárok

Az életpályamodellben szerepel a „tanári alkotói szabadság” terve is, amelyre a legalább pedagógus II. fokozatot elért tanárok pályázhatnak majd. Az alkotói szabadság feltétele, hogy a pályázó egyéves szakmai munkatervét jóváhagyja a minősítő bizottság, és rábólintson az adott iskola igazgatója is - a szabadság ideje alatt a pedagógusok állami ösztöndíjat kaphatnak.

Az ötlet egyébként nem új, 2009-ben Pokorni Zoltán volt oktatási tárcavezető vetette fel, külföldi példákra hivatkozva - Európa más országaiban ugyanis évtizedek óta jól működik a kutatóév rendszere. Portugáliában nyolc év folyamatos munkaviszony és kedvező értékelés esetén jár az egyéves „szünet”, ilyen lehetőséget azonban a tanárok összesen kétszer igényelhetnek. Az Egyesült Királyságban 2001-ben vezették be a hathetes alkotói szabadságot, ez azonban csak azok a pedagógusoknak jár, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak. Az izlandi oktatók is kérhetnek egyéves fizetett szabadságot, a pályázatokat a helyhatóságok bírálják el – itt is alapelvárás a legalább tízéves munkaviszony.

Több tantárgyból kell majd érettségizni

Változik az érettségi rendszere is: bár a kétszintű érettségi (a közép- és emelt szintet átnevezte az államtitkárság, ezután alap- és emelt szintről kell majd beszélni) marad, az eddigi öttel ellentétben 2013-tól hat tantárgyból kell majd vizsgázni. A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv és a kötelezően választható tárgy mellett a diákoknak a biológia, kémia és a fizika közül is választaniuk kell egyet. "Szakmai vitában eldöntendő, hogy szakközépiskolákban – a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével – legyen-e lehetőség egy kötelező és egy kötelezően választandó tantárgy helyett szakmai tantárgy választására" - áll a vitairatban. Újdonság, hogy a  végzős középiskolások csak akkor jelentkezhetnek érettségire, ha legalább hatvan óra "önként választott társadalmi tevékenységet" végeztek.

Nehezebb lesz megszerezni az érettségi bizonyítványt

Ingyen tankönyv, tankötelezettség és finanszírozás

A tankötelezettség és az iskolák finanszírozása terén nem okozott nagy meglepetést a közoktatási törvény vitairata, az oktatási államtitkár ugyanis a szakképzés átalakításával kapcsolatban többször beszélt arról, hogy tizenhét évre csökkentenék a tankötelezettség korhatárát, az óvodák pedig hároméves kortól fogadhatnák a gyerekeket, ötéves kortól lenne kötelező részt venni az óvodai nevelésben. Az oktatási intézmények finanszírozását is módosítják: a jövőben a központi költségvetés biztosítja az iskola működéséhez szükséges pedagógusok és más alkalmazottak bérét, az épületek fenntartásának és az oktatási eszközök beszerzésének költségeit azonban az intézmények fenntartója állja majd. 

Létrehoznák az általános iskolákban a "nulladik évfolyamot", amelyre Hoffmann Rózsa indoklása szerint azért van szükség, hogy a még nem iskolaérett gyerekek ne maradjanak nyolcéves korukig az óvodában. Ők kis csoportokban, egyéni fejlesztő munkával szokhatnak hozzá az iskolai közeghez - mondta az államtitkár, aki sajtótájékoztatóján kiemelte: visszatérnek az 1995-ös nemzeti alaptanterv gyakorlatához, vagyis minimális szinten meghatározzák azokat a tartalmakat, amelyeket kötelezően át kell adni a gyerekeknek a tanórákon.

eduline