A felsőoktatásba való jelentkezés szisztémája évek óta hasonló, még az eljárási díj összege is változatlan idestova három éve. Mindig vannak viszont apróságok, melyekre jó odafigyelni – megkímélendő magunkat az utólagos idegeskedéstől.  Amit mindenkinek érdemes tudnia: A hivatalos felsőoktatási felvételi tájékoztató 2009. december 15 óta az interneten is fellelhető, nem kell tehát a könyvesboltba szaladni érte. A jelentkezési határidő az összes felsőoktatási intézménybe egységesen 2010. február 15. Ez alól egyetlen kivételt az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzései jelentenek – ezekre más határidők vonatkoznak, illetve a jelentkezést nem a központi jelentkezési lapon kell benyújtani. Továbbá fontos, és szem előtt tartandó dátum a július 8-a is: ekkorra kell beérkezniük a pontszámításhoz szükséges – még be nem nyújtott – dokumentumoknak.

A jelentkezés menetében és a felvételi eljárásban amúgy nincs változás a megelőző évekhez képest. Az új jogszabály tulajdonképpen egy lényeges ponton változtat, ami már érinti az idén felvételizőket: a minimális pontszám alapképzésben, és egységes osztatlan képzésben 160 pontról, 2010-ben 200 pontra emelkedett.

Díjak, mellékletek és tévhitek

A felvételi eljárás díja – legfeljebb három jelentkezés esetén – 9000 forint. Ezért az összegért három szakot lehet tetszés szerint bejelölni, aki azonban csak egyet, vagy kettőt jelöl, annak is ugyanennyit kell a postán hagynia. A három feletti jelentkezésekért további 2-2 ezer forintot kell fizetni – fontos, hogy mindezt egy összegben, és az Oktatási Hivatal számlájára kell utalni. Intézményi (tehát nem központi) vizsgák esetén az adott felsőoktatási intézmény maximum 4 ezer forintot kérhet el, ez az összeg pedig az adott intézmény számláján fog landolni.

A jelentkezési lappal együttesen benyújtott kérelem alapján a hátrányos helyzetűnek számító jelentkező 4500, míg a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező 9000 forintos kedvezményt kap az eljárási alapdíjból. Aki tehát valamelyik kategóriába tartozik, annak már jóval a jelentkezési határidő előtt be kell szereznie a jogcímét igazoló dokumentumokat, és ezeket kell a sárga csekk helyett csatolnia a jelentkezési laphoz. Ha pedig az Oktatási Hivatal a későbbiek folyamán valamiért úgy dönt, hogy a csatolt igazolások nem elégségesek a hátrányos helyzet igazolásához, a jelentkezés – az eljárási díj utólagos megfizetése mellett – természetesen akkor is elfogadott marad.

Ahhoz, hogy a jelentkező a felsőoktatási felvételi eljárásban eredményesen vegyen részt és a jogszabályban meghatározott pontokat, többletpontokat megkapja, a megfelelő szintű végzettséget és az adott jogcímre való jogosultságot megfelelően igazolnia kell – olvasható a felvételi tájékoztatóban. Esetenként a felsőoktatási intézmények által előírt egyéb dokumentumokat is csatolnia kell jelentkezéséhez. A felsőoktatási felvételi eljárás során az eredeti dokumentumok beküldésére nincs szükség, csak az adott dokumentum fekete-fehér fénymásolatát kell csatolni a jelentkezéshez.

Bár évről évre többen választják a gyorsabb és praktikusabb e-jelentkezést, még most is sok félreértés kering a digitális jelentkezési lapok, és a hozzájuk kapcsolódó tennivalók körül. Például sokan hiszik, hogy elektronikus jelentkezés esetén minden dokumentumot az világhálón keresztül kell eljuttatni az illetékesekhez, ez azonban nincs így: a mellékleteket postai úton is meg lehet küldeni az Oktatási Hivatalnak. Ugyanígy, a banki átutalást is el lehet kerülni az e-jelentkezések során – az úgynevezett e-felvételi felületen lehet kérni saját adatokkal kitöltött sárga csekket, melyet a jelentkezési lap továbbítása után is ki lehet egyenlíteni.

Az elektronikus jelentkezést azért ajánlják mindenkinek, mert segítségével gyakorlatilag elkerülhető a pontatlan adatbevitel, illetve a program figyelmeztet a kitöltetlenül hagyott rubrikákra. - figyelmezteti a jelentkezőket honlapján a győri Széchenyi István Egyetem.  Így jóval kevesebb hiánypótlási felhívást kell kiküldeni, és a jelentkezők is hamarabb kapják meg a jelentkezéseikre vonatkozó „regisztrációs csomagot”. Ezt mindenki megkapja, aki érvényes jelentkezést nyújtott be, ebben szerepel a jelentkező összes adata, illetve az egyedi azonosító száma is, amelyre majd hivatkoznia kell a felvételi eljárás során.

Néhány gyakori hiba

1. Minden évben beérkezik néhány olyan jelentkezési lap az Oktatási Hivatalba, amely azért érvénytelen mert egyetlen szakot sem neveznek meg benne, ahová a felvételüket szeretnék. Márpedig így bejutni valahová tényleg lehetetlen.

2. Fontos a szak pontos megnevezése, illetve ha ehhez tartozik szakirány, akkor azt is fel kell tüntetni zárójelben. Ugyanez vonatkozik az intézmény kódjára, tagozatára és nem utolsósorban a finanszírozási formára.

3. Semmiből sem kell eredeti példányt beküldeni, és nincs szükség közjegyző által hitelesített másolatra sem. Az utóbbi korábban kötelező volt, de eltörölték mivel egy-egy ilyen hitelesítésért a jelentkezési díj többszörösét is elkérték. Az eredeti dokumentumokat egyébként a sikeres felvételi után, beiratkozáskor kell majd bemutatni, akkor ellenőrzik a meglétüket.

4. A felvételi jelentkezési lap leadási határideje február 15. Tehát ez nem a postai beérkezés határideje, hanem a leadásé.

A legfrissebb változások

A felsőoktatási törvény módosításával változott az államilag támogatott párhuzamos képzésben való részvétel lehetősége – olvasható az Oktatási Hivatal január 31-i keltezésű közleményében, amelyet a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2010 című kiadvány hivatalos kiegészítéseként tettek közzé.  A dokumentum szerint ezen túl csak azok vehetnek részt államilag támogatott párhuzamos képzésben, akik a második szakon tanulmányaikat legkésőbb az első szak tanulmányainak harmadik félévében megkezdik.

Az Oktatási Hivatal rapid kiegészítését azonban nem is ezen „apróságok” miatt érdemes átfutnia az elszánt jelentkezőnek, hanem elsősorban azért, mert annak mellékleteként több tucat alapszakot, felsőfokú szakképzést, és mesterképzést találhat, amelyek a 2010-es felsőoktatási felvételi tájékoztató nyomdába kerülésének idején még nem voltak meghirdetve. 

A felsőoktatásba bekerülők száma viszont – számos, a létszámcsökkentés mellett lándzsát törő szakmai érv, és az új szakok dacára – egyenlőre nem változik. 2010-ben is ugyanúgy 56 ezer helyet osztanak majd az államilag támogatott képzésekre, mint eddig – így tehát az alapképzésekre, az egységes, osztatlan képzésekre, és a felsőfokú szakképzésekre. Ez az év inkább a mesterképzések terén hoz majd nagy változásokat: a felvételi tájékoztatóban a tanári szakképzettségekkel együtt több, mint 325 ilyen szak került meghirdetésre. (Egy fajta szak természetesen több helyen is indulhat.) Az államilag támogatott mesterképzésekre idén az egyetemek összesen 19 600 főt vehetnek fel.

Kanaki Anna

eduline