Mi van akkor, ha a július 23-ai ponthatárhúzáskor felvettek benneteket egy adott szakra, de mégsem szeretnétek oda beiratkozni szeptemberben? Jelentkezhettek máshova a pótfelvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.
Nem vagytok biztosak abban, hogy azon a szakon szeretnétek tanulni, ahova az általános eljárásban felvettek benneteket? Sajnos ilyenkor már csak a következő rendes eljárásban, vagyis legközelebb a keresztféléves felvételin jelentkezhettek másik képzésre. A pótfelvételin ugyanis csak azok jelentkezhetnek egyetemre vagy főiskolára, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel a július 23-án, vagy idén egyáltalán nem is jelentkeztek felsőoktatásba.
Jó hír azonban, hogy idén több szakon is meghirdettek államilag támogatott képzéseket a pótfelvételin, pedig általában - néhány kivételt leszámítva - ilyenkor már csak önköltséges képzések szoktak indulni. A meghirdetett képzések listáját itt találjátok. A sikeres felvételihez szükséges tudnivalókról pedig itt írtuk össze.
A ponthatárokat előreláthatólag augusztus 28-áig hirdetik ki, ekkor dől el, hogy felvettek-e benneteket az általatok megjelölt képzésre. Azonban van néhány szabály, amelyeknek köszönhetően már most tudtok kalkulálni a pontokkal. Ezekről itt írtunk korábban. A 2020-as pótfelvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt nézhetitek meg.
Meddig kell hitelesítenetek a pótfelvételis jelentkezéseteket?
A pótfelvételi űrlap kitöltésére augusztus 9-én éjfélig van lehetőségetek. De meddig kell hitelesítenetek a jelentkezéseteket?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
