Keresztféléves felvételi: mikor nem indul el egy meghirdetett szak?

Hamarosan itt a keresztféléves felvételi utolsó nagy állomása: jönnek a ponthatárok. De mi történik, ha túl kevesen jelentkeztek egy meghirdetett szakra? Előfordulhat, hogy nem indul el? Fontos kérdésére válaszolunk.

  • Eduline

Ahogy már korábban is írtuk, várhatóan január 23-án hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, a háttérben pedig már zajlik a beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása.

Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedig e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig. A besorolási határozat szintén az E-felvételi felületéről tölthető le. A besorolási döntésben megállapítják, hogy – a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül – mely szak esetében értétek el a felvételhez szükséges ponthatárt.

Ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, viszont a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el.

Mikor nem idnul el egy meghirdetett szak?

Erre akkor kerülhet sor, ha az adott képzésen a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el a tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást. Hol tudjátok megnézni, mi a minimum?

A meghirdetett szakok mellett minden képzésnél van egy olyan oszlop, ahol az "irányszámokat" nézhetitek meg. A megjelölt számnál kevesebben jelentkeztek, vagy kevesebben érték el a ponthatárt, akkor az intézmény dönthet úgy, hogy nem indítja el a szakot.

Tehát előfordulhat, hogy egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam. Ennek oka lehet a megfelelően felkészült jelentkezők hiánya, az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező.

Külföldön tanulnátok tovább? Minden infó a határidőkről és a jelentkezésről

Meddig lehet jelentkezni a különböző országok egyetemeire, főiskoláira, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, és mit lehet tudni a képzésekről? Összegyűjtöttük.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.