Felvételi: milyen dokumentumokat kell feltöltenetek, ha pluszpontokat szeretnétek?

Mire kaphattok többletpontokat a keresztféléves felvételin? Meddig kell feltöltenetek ezeket a dokumentumokat az E-felvételi rendszerébe? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Az érettségi bizonyítványon kívül más dokumentumokat is feltölthettek a keresztféléves felvételihez a dokumentumpótlás határidejéig, vagyis 2020. január 9-ig. Érdemes utánajárnotok, hogy mire kaphattok pluszpontot, ugyanis a többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező, ezért erre vonatkozóan – a magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványok kivételével – az Oktatási Hivatal sem küld hiánypótlási felszólítást a jelentkezők számára. De miért kaphattok többletpontokat és ezeket hogyan tudjátok igazolni?  

Nyelvtudás

A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal tudjátok igazolni. Az E-felvételi rendszerbe csak a 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot kell feltölteni, az ezt követően kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok esetében a jelentkezés során kötelezően megadott adatok – vagyis a nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma – alapján történik a hitelesség ellenőrzés.

Fontos, hogy ha külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeztek, azt külön sorban kell rögzítenek a rendszerben. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok – a B2 (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a C1 (felsőfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpont. Ha több nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeztek, akkor is maximum 40 pluszpontot kaphattok, illetve egy nyelvből kizárólag egy szinten vagytok jogosultak a többletpontra.

Tanulmányi és művészeti versenyeredmény

A művészeti és tanulmányi versenyeken, illetve a sportversenyeken szerzett eredményeitekért is jár többletpont. Ezekről itt olvashattok részletesebben.

Felsőoktatási szakképzés és záróvizsga-eredmény

Bár a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért oklevelet kaptok, a többletpontok érvényesítéséhez a záróvizsga-eredményt is szükséges igazolni. Ez azért fontos, mert a záróvizsga-eredmény nem egyezik meg az oklevél minősítésével.

Ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos képzési terület szakjára jelentkeztek, akkor a jeles záróvizsga eredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga 20 többletpont, a közepes pedig 10 pluszpontot jelent a felvételi során.

Szakképesítés igazolása

A szakképesítés igazolására kizárólag az OKJ-bizonyítvány fogadható el. A felvételi során legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért kaphattok pluszpontot. Ez a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpontot jelent. A részszakképesítések után nem kaptok pluszpontot.

Hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás

A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolását, illetve határozatát fogadják el. A fogyatékosság, sajátos nevelési igény kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható. Erről bővebben itt tudtok tájékozódni.

A gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott igazolással, csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és csecsemőgondozási díj esetén a támogatást folyósító szerv által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni – olvasható a felvi.hu-n. Az elfogadható és nem elfogadható igazolásokat, dokumentumokat itt találjátok.

Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlásról

A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Mi a következő teendő? Kik kapnak hiánypótlási felszólítást, és meddig lehet pótolni a dokumentumokat?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.