Július 24-én hozzák nyilvánosságra a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi ponthatárait. Hány órakor számíthattok az sms-re, hol tartanak ponthatárváró bulit, és mikor érkezik a hivatalos értesítés arról, melyik szakra kerültetek be?
Ponthatárhúzás: július 24-én
A ponthatárokat – akárcsak az előző években – este nyolckor hozzák nyilvánosságra a Felvi.hu-n és a Pont Ott Partikon. A ponthatárokról természetesen az Eduline-on is beszámolunk, sorra vesszük a legnépszerűbb szakokat, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves.
Jön az sms?
Ha az E-felvételi felületén megadtátok a telefonszámotokat, akkor érkezni fog az sms az eredményetekről. A hivatalos dokumentumot – az ún. besorolási döntésről szóló határozatot, amelyben az szerepel majd, melyik szaknál értétek el a ponthatárt – az E-felvételiről tölthetitek majd le, a határozat elérhetővé válásáról az Oktatási Hivatal e-mailben értesíti a felvételizőket legkésőbb 2019. augusztus 5-ig.
Ez a harminc legnépszerűbb BA- és BSc-szak a 2019-es felvételin
Kevesebb mint egy hónap van a 2019-es felvételi ponthatárhúzásáig. De melyek idén a legnépszerűbb BA- és BSc-szakok? Itt találjátok azt a harminc képzést, amelyet a legtöbb felvételiző választott.
Ezután attól a felsőoktatási intézménytől is kaptok majd egy felvételi határozatot, ahová bekerültetek, ebben – emeli ki a felvételi tájékoztató – információt találtok majd a beiratkozás helyéről, idejéről és a teendőitekről.
Hol lesz Pont Ott Parti?
Az ország több pontján tartanak ponthatárváró bulit július 24-én, ám egyelőre csak két Pont Ott Parti programját hozták nyilvánosságra: a pécsiről itt olvashattok, a salgótarjániról pedig itt. A ponthatárváró bulikon általában tájékoztató előadásokat, játékokat, koncerteket szerveznek, este nyolctól pedig kivetítik a ponthatárokat.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
