Február közepéig jelentkezhettek a 2019-es érettségire, addig kell dönteni arról is, tesztek-e vizsgát emelt szinten. Hány pontot ér az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Mikor nem éri meg ezt a vizsgát választani? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Milyen tárgyakból lehet emelt szinten érettségizni?
Az emelt szinten is választható tantárgyak teljes listáját az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg - a nehezebb, a felvételin több pontot érő vizsgára csak ezekből a tárgyakból jelentkezhettek.
Mennyit ér az emelt szintű érettségi 2019-ben?
Alapképzésen és osztatlan képzéseken, valamint felsőoktatási szakképzésen vizsgatárgyanként 50 többletpontot, de legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen. Tehát az, aki három vagy több emelt szintű vizsgát tesz, ugyanúgy 100 többletpontot kap, mint az, aki két sikeres vizsgát teljesít.
Mi számít sikeres vizsgának? Kiknek nem jár érte többletpont?
A legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Akik nem érik el ezt a százalékot, azok nem kaphatják meg érte a vizsgánkénti 50 többletpontot. A második feltételt sem szabad feledni: hiába tesztek például tesiből emelt szintű érettségit, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen a testnevelés nem kötelező vagy választható tárgy - ebben az esetben nem kapjátok meg az 50 többletpontot.
Az idén felvételizőkre még nem vonatkoznak ezek a szabályok
2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
Mikor nem éri meg emelt szintű érettségit tenni?
Fontos, hogy csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből számolják ki az érettségi pontszámoz.
Vegyünk egy példát: történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeztek és az általatok megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Számokra lefordítva vegyük azt az esetet, hogy történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkeztek, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontotok lenne, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontotok.
Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelemérettségi és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki a pontokat.
Mi van akkor, ha két emelt szintű érettségi kell?
Ha az adott szakon (pl. általános orvos) két tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – a két emelt szintű érettségivel kimerítitek a maximálisan kapható 100 többletpontot, tehát más jogcímen már nem kaphattok többletpontot.
Még nem érvényesek a 2020-tól bevezetendő szigorítások, így 2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból. Itt megnézhetitek, hogy a választott szakok listáját és a hozzájuk rendelt érettségi követelményeket.
Ilyen lesz a 2019-es érettségi: megvannak a vizsgaidőpontok és a főbb szabályok
Bár csak fél év múlva kezdődik a 2019-es érettségi, sok mindent már most tudunk. Mikor kezdődnek a vizsgák, milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi? Mutatjuk.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
