Friss felmérés: alig próbálkoznak felsőfokú nyelvvizsgával a diákok
A fiatalok többsége angolt, egyharmaduk németet tanult első nyelvként, emellett 4 százalékuk franciául, 2 százalékuk...
A fiatalok többsége angolt, egyharmaduk németet tanult első nyelvként, emellett 4 százalékuk franciául, 2 százalékuk...
Hova fordulhattok, ha rosszul adták össze a felvételi pontjaitokat, és mi a teendő, ha úgy érzitek, ok nélkül kaptatok egyest? Hogyan fogadtathatjátok el a külföldi bizonyítványt, és hol lehet ösztöndíj-lehetőségek után érdeklődni? Összegyűjtöttük a legfontosabb oldalakat, telefonszámokat és címeket.
A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben.
A látványban nincs semmi rendkívüli: amerikai egyetemi hallgatók egy csoportja félkörben állva tapsol, fél lábon...
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatóinak 36 százaléka egy, 43 százalék pedig két nyelven beszél középszinten...
Mégsem lesz kötelező a középfokú, C típusú nyelvvizsga az egyetemi-főiskolai felvételihez 2016-tól. Az országgyűlés megszavazta az oktatási bizottság módosító indítványát, amelyben csak annyi áll, hogy "az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás".
Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni.
Egyszeri „amnesztiát” kaphatnak azok a hallgatók, akik azért nem vehetik át a diplomájukat, mert nem szereztek...
Az idegennyelv-ismeret és a nyelvtanulás fontosságára szeretnék felhívni a szervezők a figyelmet az idén első alkalommal szombaton megrendezendő Nyelvtudás Napján.
Véget vetne az oktatási államtitkárság annak, hogy a legkülönbözőbb tesztekkel mérjék a nyelvvizsgázók tudását a vizsgaközpontok. Az Origo birtokába került, nem végleges stratégiatervezet szerint a kormány létrehozna egy "szuperközpontot", amely majd kidolgozza a nyelvvizsgákon használható feladatokat, frissíti a teszteket, és ellenőrzi a vizsgaközpontokat.
Fokozottan figyeljen a kormány, illetve az oktatási államtitkárság a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, az itt tanuló gyerekekre és tanítókra - erre hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja.
Minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni - a Magyar Hírlap szerint ezt tartalmazza az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája.
Idén is több ezer végzős egyetemista és főiskolás kénytelen nyelvvizsga és diploma nélkül állást keresni: a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézmény harmad- és ötödéves hallgatóinak húsz-harminc százaléka még mindig nem tudja időben megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Hoffmann Rózsa azt reméli, megszűnik a probléma, ha már a felvételihez is kötelező lesz a C típusú bizonyítvány.
2015-től vagy 2016-tól senki nem felvételizhet egyetemre, főiskolára, ha nem szerez legalább egy nyelvvizsgát – ez a terve az oktatási államtitkárságnak. Ha a kormány és a parlament rábólint az új felvételi feltételt tartalmazó jogszabályokra, néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvtudással rendelkező hallgatók száma – mondta az eduline-nak Hoffmann Rózsa államtitkár.
2016-tól az egyetemi-főiskolai jelentkezés feltétele lesz a "C" típusú nyelvvizsga - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az oktatási bizottság keddi ülése után.
Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.
Az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Az előbbiek esetében több mint öt évvel később jelentkeznek a feledékenység tünetei, mint egynyelvűeknél - állapították meg kanadai kutatók.
Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.