Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Kiderült, ki fogja vezetni a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítványt, lefújták a lengyel pedagógusok napok óta tartó sztrájkját. Ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
Április 26-án tüntetnek a diákok a 2020-as felvételi feltételek visszavonásáért, szerintük ugyanis az „átgondolatlan nyelvvizsga-törvény több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét”.
A nyelvvizsga-követelmény eltörlését kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely úgy látja, a 2020-tól érvényes felvételi feltétel miatt sokkal kevesebben jutnak majd be pedagógusképzésre.
Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre.
Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni? – teszi fel a kérdést a 2020-as felvételi szabályokkal kapcsolatban a Független Diákparlament aktivistája.
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája – mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A lap úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.
Nyelvvizsga előtt álltok, de még nem döntöttétek el, hogy melyik nyelvvizsgaközpontot választjátok? A szótárhasználat kérdése döntő lehet, ezért utánajártunk, melyik nyelvvizsgán használhattok nyomtatott szótárt.
Mi történik akkor, ha elsőre nem sikerül a nyelvvizsgátok, másodjára pedig már igen és visszaigényelnétek a nyelvvizsga-díját, vajon megtehetitek? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.