Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A nyelvvizsga-követelmény eltörlését kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely úgy látja, a 2020-tól érvényes felvételi feltétel miatt sokkal kevesebben jutnak majd be pedagógusképzésre.
2020-tól a felsőoktatási felvételi alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga, annak ellenére, hogy – emeli ki a szakszervezet – erre nem készíti fel a diákokat a közoktatás.
„Közismert, hogy a köznevelés jelenleg nem biztosítja a megfelelő felkészítést a nyelvvizsgához, csak a tehetősebb szülők tudnak különórákat fizetni gyermekeik számára. A kellő felkészítést nélkülöző, a társadalom alsó kétharmadát kitevő gyermekek elől a nyelvvizsga - mint a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükséges követelmény - elzárja a felemelkedés útját! Ezt a tervezett kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni” – írják közleményükben.
Az új felvételi szabály a pedagógus-utánpótlásban is gondot okoz majd. A Pedagógusok Szakszervezete idézi a statisztikákat: a 18-29 év közötti fiatalok 73%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, ezzel szemben 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55%) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkező tanulóknál ez az arány 45% körül mozog.
Milyen lesz a 2020-as felvételi? Itt vannak a legfontosabb kérdések és a válaszok
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
"Átlagosan évente 4500 -5500 pedagógus fog nyugdíjba menni a következő 15 évben, ugyanakkor 3000 főnél kevesebb a gyakornoki vizsgát tevő pedagógusok száma. Könnyen kiszámolható, hogy 1500-2500 pedagógussal lesz kevesebb évente a pályán (jelenleg mintegy 150 000 pedagógus dolgozik a közoktatásban). Ha csak 50%-os csökkenéssel számolunk a pedagógusképzőkbe jelentkezők körében a kötelező nyelvvizsga meglétéhez kötött felvételi miatt, akkor várhatóan kétszer annyian fognak nyugdíjba vonulni, mint ahány új pedagógus lép be a rendszerbe” – írja közleményében a PSZ.
„A számok tükrében nem téved az, aki ennek következményeként a közoktatás rendszerének összeomlását prognosztizálja, ezért a PSZ a kormányrendelet módosítását, a nyelvvizsga nem reális követelményének eltörlését kéri a jogalkotótól” – emelik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.