Kötelező nyelvvizsga: mi lesz a rosszabb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni a magánórákat?

Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni? – teszi fel a kérdést a 2020-as felvételi szabályokkal kapcsolatban a Független Diákparlament aktivistája.

  • Eduline

„Bizonyára sokan hallottatok arról, hogy 2020-tól kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez. Mivel a nyelvtudás a mai világban elképesztően fontos dolog (egy tízmilliós ország lakosaiként nem tehetjük meg, hogy csak a saját nyelvünkön értsünk), ezért normális esetben teljes mértékben támogatni tudnám ezt az intézkedést. Csakhogy: van néhány bökkenő, amit át kellene gondolni, mielőtt még nagyobb gondot okozunk ezzel” – írja Gyetvai Viktor egyetemista, a Független Diákparlament aktivistája a Facebookon.

Hozzáteszi: ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. „De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni?” – teszi fel a kérdést. A Független Diákparlament aktivistája úgy látja, az átlagos iskolában túl nagyok a csoportok ahhoz, hogy hatékony legyen a nyelvtanítás, és egyre több vidéki középsuliban hallani olyanról, hogy az igazgató nem tud találni nyelvtanárt, ilyenkor gyakran jönnek a "neked van nyelvvizsgád, tanítsd te az angolt" és hasonló vészmegoldások.

Felvételi szigor: van olyan szak, ahonnan a jelentkezők 60-70 százaléka kiszorulhat

Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája - mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

Az egyetemista kiemeli: tavaly a felvételizők 45%-a, a felvettek 55%-a rendelkezett csak középfokú nyelvvizsgával (KSH-adatok), ha már élt volna ez a szabály, a felvettek majdnem fele kiesett volna. A leendő tanárok és ápolók körében kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nyelvvizsga nélkül vágtak neki a felvételinek.

Milyen lesz a 2020-as felvételi? Itt vannak a legfontosabb kérdések és a válaszok

2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.

„Szerintem sürgősen el kellene kezdeni a magyar nyelvoktatást fejleszteni. Jobb fizetéssel ösztönözni a (nyelv)tanárokat, modernizálni a tananyagot, kisebb nyelvi csoportokat létrehozni, a felvételinél magasabb többletpontot biztosítani a nyelvvizsgáért, és figyelni, hogy milyen ütemben emelkedik a mostani lesújtó arány. Addig egészen biztosan nem szabadna bevezetni egy ilyen törvényt, amíg nincsenek biztosítva a középfokú nyelvvizsga megszerzésének feltételei az ország összes középiskolájában. Enélkül ugyanis nem a diákok nyelvtudása lesz jobb, hanem a diákok jelentős részétől elvesszük a továbbtanulás esélyét” – írja.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.