Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni? – teszi fel a kérdést a 2020-as felvételi szabályokkal kapcsolatban a Független Diákparlament aktivistája.
„Bizonyára sokan hallottatok arról, hogy 2020-tól kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez. Mivel a nyelvtudás a mai világban elképesztően fontos dolog (egy tízmilliós ország lakosaiként nem tehetjük meg, hogy csak a saját nyelvünkön értsünk), ezért normális esetben teljes mértékben támogatni tudnám ezt az intézkedést. Csakhogy: van néhány bökkenő, amit át kellene gondolni, mielőtt még nagyobb gondot okozunk ezzel” – írja Gyetvai Viktor egyetemista, a Független Diákparlament aktivistája a Facebookon.
Hozzáteszi: ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. „De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni?” – teszi fel a kérdést. A Független Diákparlament aktivistája úgy látja, az átlagos iskolában túl nagyok a csoportok ahhoz, hogy hatékony legyen a nyelvtanítás, és egyre több vidéki középsuliban hallani olyanról, hogy az igazgató nem tud találni nyelvtanárt, ilyenkor gyakran jönnek a "neked van nyelvvizsgád, tanítsd te az angolt" és hasonló vészmegoldások.
Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája - mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Az egyetemista kiemeli: tavaly a felvételizők 45%-a, a felvettek 55%-a rendelkezett csak középfokú nyelvvizsgával (KSH-adatok), ha már élt volna ez a szabály, a felvettek majdnem fele kiesett volna. A leendő tanárok és ápolók körében kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nyelvvizsga nélkül vágtak neki a felvételinek.
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
„Szerintem sürgősen el kellene kezdeni a magyar nyelvoktatást fejleszteni. Jobb fizetéssel ösztönözni a (nyelv)tanárokat, modernizálni a tananyagot, kisebb nyelvi csoportokat létrehozni, a felvételinél magasabb többletpontot biztosítani a nyelvvizsgáért, és figyelni, hogy milyen ütemben emelkedik a mostani lesújtó arány. Addig egészen biztosan nem szabadna bevezetni egy ilyen törvényt, amíg nincsenek biztosítva a középfokú nyelvvizsga megszerzésének feltételei az ország összes középiskolájában. Enélkül ugyanis nem a diákok nyelvtudása lesz jobb, hanem a diákok jelentős részétől elvesszük a továbbtanulás esélyét” – írja.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|
