A magyar oktatáspolitika elfogadta, hogy az iskolai veszélyek témaköre legyen a következő félévben kezdődő Európai Uniós elnökségünk önálló magyar felvetése - közölte Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
Komoly sérülést nem szenvedett az a diáklány, akit három iskolatársa dobott ki a szerémségi Ireg egyik iskolájának ablakán.
A német tanárok szakszervezete (GEW) és külföldi gyerekekkel teli iskolák oktatói erősödő németellenességre, sőt rasszizmusra panaszkodnak, a jelenséget szerintük bizonyos vallási egyesületek tudatosan szítják.
„Halálos késelés egy francia gimnáziumban”¸”Ámokfutás az iskolában”,”Megvertek egy kaposvári diákot, életveszélyes az állapota” – a hírhedtté vált columbine-i ámokfutás óta egyre többször lehet ilyen című cikkeket olvasni. Hogy valóban növekszik-e az iskolákban elkövetett erőszakos megnyilvánulások száma, vagy csupán a media kürtöli szét és erősíti fel az eddiginél jobban a mindig is létezett iskolai agressziók híreit – erre az EU tagállamaiban (külön-külön) keresik a választ.
Mások megalázása, a módszeres kegyetlenkedés a gyerekek és fiatal felnőttek világának is része. A szakirodalomban bullyingnak nevezett jelenség (talán terrorizálásnak lehetne fordítani) jelen van az iskoláinkban, s bár a kiközösítettek eddig nem rendeztek iskolai vérfürdőt, a kamaszkori öngyilkossági kísérletek előidézője lehet egy ilyen kilátástalan helyzet. Ahogy az az iskolai környezet is, amely eltűri ezt. Jármi Éva pszichológussal, az ELTE-PPK Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ oktatójával a hvg.hu újságírója beszélgetett.
"Lokális szinten, a pedagógusok és különböző szervezetek összefogásával kell kezelni az iskolákban terjedő verbális és fizikai erőszakot. Nem jogszabályok, hanem egy nemzeti stratégia terv létrehozása a megoldás" - mondta Hiller István oktatási miniszter az Iskolai veszélyek című kutatás prezentációján. Az eseményen elhangzott: a tanárok közel két százaléka nyilatkozik úgy, hogy valamelyik diák fizikai erőszakot követett el ellene. Ugyanezt a diákok kevesebb, mint 4 százaléka állította.
Két héttel ezelőtt egy amerikai iskola biztonsági őre lelőtt egy késsel rátámadó diákot, szeptemberben pedig egy német iskolában, egy ámokfutó diák baltával és Molotov - koktéllal négy társát sebesítette meg. Az utóbbi években nem csak a nyugat - európai vagy amerikai iskolákban elkövetett hasonló cselekményektől volt hangos a média, egyre több erőszakoskodásról hallani itthoni iskolákban is.
Az Együttműködő iskola - együttműködő társadalom (EMI) mozgalom a maga módján: a biztonságot adó, együttműködő tanulási környezetek hiányának kimondásával, az együttműködés pozitív kultúrája iránti igény ébrentartásával ad választ az iskolai erőszak kérdésére. Az EMI-mozgalom hét, szakmailag is jól értelmezhető lépésben fogalmazta meg azokat a támpontokat, melyek a pedagógiai kommunikáció megújításához szolgálnak eszközként az erőszakos cselekmények elkerülése érdekében.
