"Magyarország megérett arra, hogy legyen stratégiája az iskolai agresszió visszaszorítására" - hangsúlyozta az oktatási ombudsman az Iskolai veszélyek című kiadvány bemutatásának alkalmából rendezett eseményen. Aáry-Tamás Lajos ombudsman elmondta: a jövő félévben az informális oktatási miniszteri találkozón az aktív állampolgárság témakörén belül lehetőségünk lesz felvetést tenni, amely az iskolai veszélyek témaköre lesz. Az irány az európai stratégia kidolgozása lesz, hogy visszaszorítsák az iskolai erőszakot.
   
Helyi, nemzeti és európai útkeresés is szükséges - mondta, de hozzátette azt is, hogy a helyi ügyekre adott jó megoldások, amelyeket az érintettet találnak meg, sokszor hatékonyabbak, mint a minisztérium által - az érintettek megkérdezése nélkül - hozott intézkedések.
   
A könyv több szerző munkája, melyet több szakterületen végzett kutatások alapján állítottak össze. A kötettel kapcsolatban az ombudsman úgy fogalmazott: "ez nem egy receptkönyv, ahhoz hogy mi a teendő iskolai erőszak esetén", de sok olyan példát mutat be, amelyeken keresztül elkezdődhet a helyi, nemzeti és nemzetközi munka a témában.
   
Sáska Géza oktatáskutató a 17 éves fiatalok körében végzett kutatást, mivel szerinte viselkedésüknek a felnőtt társadalomra nézve jósló ereje van. A vizsgálat eredményei szerint sok fajta agresszió létezik az iskolában, mely közül a leggyakoribb a verbális, mint a káromkodás, kiabálás. A második legtöbbször előforduló viselkedés a kirekesztés eszköze, amely a kutatás alapján "női princípiumnak" számít, tehát a lányok körében jellemző. Kifejtette, hogy a fiúk körében egy úgynevezett macsókultúra uralkodik, ami azt jelenti, hogy inkább agresszívabban viselkednek, csak ne legyenek áldozatok. Fizikai erőszak is van, de az elenyésző.
   
Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese is ismertette harminc országban végzett nemzetközi kutatásuk eredményeit, amelyet 12-17 éves korú gyermekek megkérdezésével végeztek. Kifejtette, hogy az erőszak elfogadottsága a fiatalok körében meglehetősen magas. Emellett kutatásuk alapján a fiatalok körében az alkoholfogyasztás is növekvő tendenciát mutat. Az alkoholfogyasztás és az erőszak közötti kapcsolat pedig ismert - tette hozzá. Kerezsi Klára azt is megfogalmazta, hogy az iskolai erőszakos cselekedetek nagy részéről sem a szülők, sem a tanárok nem tudnak semmit. A pedagógusok többsége csak keveset tud arról, hogy mi történik a tanórán kívül - hangsúlyozta.
   
Ez utóbbit megerősítette Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa, aki a budapesti iskolákban végzett felmérést. Komoly hiányosságként említette, miszerint a pedagógusokat csak arra készítik fel, hogy tudást közvetítsenek, arra viszont nem, hogyan kezeljék az iskolában a társas kapcsolatokat. Pontosan ki tudják mutatni az iskoláknak azt a típusát, ahol az erőszak minden válfaja előfordul, és ezek többnyire a szakiskolák. Mayer József szerint ennek az az oka, hogy sok fajta hátrány ütközik össze a tanulók kapcsán.
   
Lux Ágnes, az Országgyűlési Biztos Hivatal jogásza elmondta, hogy az európai gyermekjogi ombudsmanok megkérdezésével készített tanulmányuk szerint az ombudsmani intézmények Európában eltérően kezelik a problémát. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban is kiemelt helyen van az iskolai erőszak, utalva az Európai Tanács által már korábban indított "Építsük a gyermekekért Európát!" programra.

Lopás, megszégyenítés és káromkodás - a leggyakoribb problémák

Aáry-Tamás Lajos ombudsman vizsgálata szerint a 11. évfolyamos diákok a leggyakrabban kiabáltak, káromkodtak egymással. A diákok több mint a fele (59,9%) számolt be arról, hogy ilyet legalább egyszer tett, és némileg kevesebben mondták, hogy velük így jártak el a társaik. A tanulók 69,1%-a volt cselekvő részese ilyen helyzetnek. A megszégyenítés a szintén gyakori (47,5%). A diákok közel fele volt elkövető, áldozat, esetleg mind a kettő. A harmadik leggyakoribb, a legtöbb diákot érintő agresszióforma a kiközösítés: a tanulók harmada érintett ebben. A dolog természetéből fakadóan többen, a diákok negyede vett benne részt, az áldozatok érthetően kevesebben vannak (12,7%).

A fizikai agresszió gyengébb formáit többen, a durva változatait kevesebben követik el, ennek megfelelően az érintettek aránya is csökken. Rángatásban, lökdösődésben a diákok bő negyede (26,6%), ütésben, rúgásban minden negyedik-ötödik diák (18,5%) vett részt a vizsgált időszakban, ennél kevesebben kerültek a dobálózó elkövetők és elszenvedők közé (16,8%). Verésben, verekedésben minden tizedik diáknak volt része (9,5%). A diákok 12,8%-a ismerte el, hogy megrongált valamit az iskola területén.

MTI/eduline