Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nehéz megmondani, hogy mennyire elterjedt a hivatkozás nélküli kopipésztelés a magyar felsőoktatásban, mivel az iskolák csak ad hoc módon használnak plágiumszűrő szoftvert – sőt, olyan intézmény is van, ahol tudatosan kerülik a program alkalmazását.
Nem engedték meg egy pösze hallgatónak az egyik hazai felsőoktatási intézményben, hogy szakdolgozatát a gyermeknyelv korai fejlődéséből írja. Az intézményt emiatt elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH).
A Budapesti Gazdasági Főiskola volt hallgatójának diplomamunkája nyerte "Az év pr-dolgozata 2010" címet: a beérkezett tizennégy pályaműből az első körben egy tizenhat főből álló zsűri választotta ki a szakmailag legértékesebb munkákat, majd egy második zsűri állította fel a döntősök közötti sorrendet.
Kizárt, hogy egy államvizsga-bizottság átengedjen olyan hallgatókat, akik bérírókkal íratják meg szakdolgozatukat – mondta a Kecskeméti Lapoknak Kis Pap László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Le lehet leplezni a plagizáló, bérírókat foglalkoztató és a "használt" szakdolgozatokat vásároló végzős egyetemistákat és főiskolásokat? Egyáltalán indokolt-e elvárni, hogy a bolognai képzés hároméves alapszakjának elvégzése után egy negyven-ötvenoldalas tudományos munkát mutassanak be a hallgatók? Németországban börtönbüntetést kaptak a bérírók, de vajon itthon működne ez a rendszer? Erről a témáról tartottak vitafórumot a a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
Akár százötven-kétszázezer forintot is hajlandóak fizetni egy-egy jól sikerült szakdolgozatért azok a végzősök, akik nem akarnak vagy nem tudnak hónapokat tölteni a diplomamunka elkészítésével. Magyarországon is virágzik a szakdolgozatbiznisz: a profi bérírók ma már saját honlapjuk hirdetik szolgáltatásaikat, és bár az árak borsosak, a lebukás esélye egyenlő a nullával.
Hosszú évek óta a mérnökök a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. Nincs ez másként a frissen végzettek esetében sem, ráadásul a pályakezdők között ők számíthatnak a legmagasabb kezdő átlagjövedelemre. Mielőtt azonban a frissdiplomások hátradőlnének, nem árt, ha konkrét elképzeléseket alakítanak ki jövőbeni szakterületükkel kapcsolatosan, illetve „leporolják” nyelvvizsga bizonyítványaikat.
Kiss Ádám a Showder Klub népszerű humoristája igazán képben van a mai magyar felsőoktatási viszonyokat illetően, hiszen nem kevesebb, mint 6 éve jár főiskolára. Hogy miért is, az kiderül interjúnkból: