Még meg sem szerezték a diplomát, máris bűnözőket megszégyenítő bűnlajtsrommal rendelkeznek - az elmúlt pár hónapban több gimnazista és egyetemista bukott le, miután több ezer embertől milliókat csaltak ki.
Csalással vádolta meg az Oxford sportolóit a Cambridge díjlovagló csapata.
Az Amazon.com oldalon vásárolta meg az év végi felmérő feladatait és helyes megoldásait tíz kaliforniai gimnazista.
Sok brit szülő bármire képes, hogy gyermeke bekerüljön a legjobbnak vélt brit általános vagy középiskolába:...
Több brit tanárt azzal vádolnak, hogy kiszivárogtatták az érettségi témáit és feladatait, így tanítványaik előre...
Több szakembert vádolnak azzal az Egyesült Államokban, hogy magasabb jutalékért külföldi diákokat "segítettek át" a...
Pénzt kért egyik diákjától a jó jegyekért egy floridai tanár, aki az adósságát szerette volna visszafizetni a befolyt...
Folytatódik a New York-i csalási botrány: újabb négy főiskolai hallgató ismerte be, hogy végzős gimnazisták helyett...
10 ezer dollárt, vagyis 2 millió forintot költött neves scifi-szereplők szobraira egy amerikai egyetem.
Hetvenmilliós ösztöndíjcsalás ügyében hetedik hónapja nyomoz a rendőrség a Károli Gáspár Református Egyetem feljelentése alapján - írja szerdai számában a Népszabadság.
Orvosi pecsétekkel trükköző középiskolásokat kaptak el néhány hete Szigetváron. Bár a hamisítók akár három év szabadságvesztésre is büntethetők, valószínűleg senki nem fog börtönbe menni egy ilyen eset miatt. Nagyjából kétperces keresgélés után mi is találtunk orvosi igazolásokat a neten - úgy tűnik, hogy a lógás legálissá tétele és a testnevelésóra elbliccelése tömegsporttá vált az iskolákban.
Negyvennégy pedagógust bocsátottak el az atlantai iskolákból az elmúlt évek legnagyobb csalási botránya miatt: több tucat oktatási intézményben tanárok töltötték ki a diákok helyett az éves szintfelmérő tesztlapjait, máshol az írásbeli után törölték a rossz válaszokat, de olyan iskola is volt, ahol dolgozatírás közben diktálták le a tanulóknak a helyes megoldásokat.
Nehéz megmondani, hogy mennyire elterjedt a hivatkozás nélküli kopipésztelés a magyar felsőoktatásban, mivel az iskolák csak ad hoc módon használnak plágiumszűrő szoftvert – sőt, olyan intézmény is van, ahol tudatosan kerülik a program alkalmazását.
Japánban mobiltelefonos puskázás, Oroszországban siralmas vizsgaeredmények, az Egyesült Államokban pedig egy különösen ravasz hallgató csalássorozata borzolja a kedélyeket - összegyűjtöttük az elmúlt évek elhíresült vizsgabotrányait.
Az olaszok kisiskolás koruk óta másolnak - derült ki abból a szerdán közölt szociológiai felmérésből, melyet a plágiumbotrányba keveredett Karl Theodor Guttenberg német védelmi miniszter lemondása után végeztek.
Az amerikai Mississippi állam oktatási hatósága hosszú ideig nem talált ellenszert arra, hogy a középiskolás diákok az év végi záróvizsgák tesztlapjainak megoldásait mobiltelefonon továbbítják egymásnak. Elvégre több mint százezer tesztlap kitöltését nem lehet egyenként ellenőrizni. Ezért az állam egy technológiai céghez fordult: a vállalat számítógépen ellenőrzi a tesztlapokat, és kiválasztja azokat, amelyeken egyes kérdésekre olyan sokan válaszolnak egybehangzóan - jól vagy rosszul -, hogy az nem lehet véletlen. Az egyedüli magyarázat ilyen esetekben a puskázás lehet.
Két éve komoly iskolai botrány borzolja a kedélyeket Essexben: több szülő feljelentést tett a rendőrségen, állításuk szerint ugyanis számos diák megkapta tanárától az általános iskolások 11-Plus vizsgájának kérdéseit.
Virágzó üzletté vált a vizsgákon puskázó, valamint a beadandó dolgozatokat más munkáiból összeollózó hallgatók kiszűrése: több egyetem plágiumkereső szoftverrel, máshol high-tech eszközökkel próbálják elvenni a diákok kedvét a csalástól.
Tíz év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság azt a 24 éves hallgatót, aki hamisított ajánlólevelekkel és teszteredményekkel jutott be a Harvardra 2007-ben. Adam Wheelertől ezen felül 14 millió forintnak megfelelő összeget követel az amerikai elitegyetem, három év alatt ugyanis ennyi tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást utaltak át a trükköző diáknak.
Le lehet leplezni a plagizáló, bérírókat foglalkoztató és a "használt" szakdolgozatokat vásároló végzős egyetemistákat és főiskolásokat? Egyáltalán indokolt-e elvárni, hogy a bolognai képzés hároméves alapszakjának elvégzése után egy negyven-ötvenoldalas tudományos munkát mutassanak be a hallgatók? Németországban börtönbüntetést kaptak a bérírók, de vajon itthon működne ez a rendszer? Erről a témáról tartottak vitafórumot a a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
