Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az egyeztetésen a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) vezetése, egyes modellváltó egyetemek rektorai, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriuma vett részt.
Az ELTE Hallgatói Önkormányzata a napokban kiadott egy közleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatban, a hallgatók ezzel kapcsolatban adták ki nyílt levelüket.
Most jött a hír, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egyeztetést kezdeményezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) helyzetéről.
Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a Diákhitel Központ vezetőjének azon javaslatát, hogy a Diákhitel 1 havi legnagyobb igényelhető összege emelkedjen.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, és a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.
Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
Két javaslattal is könnyítene a 2020-as felvételi szigorú követelményein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) a 168 óra szerint.
Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája – mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A lap úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.
Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan” minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján – több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) lennének ötletei a vizsga átszabásához, és úgy tűnik, az oktatási államtitkárság is változtatna a jelenlegi rendszeren.
A szakmai gyakorlat számítson bele az oktatói életpályamodellbe, oktassák a hallgatóknak a konfliktuskezelést, a logopédiát, a retorikát, és a kommunikációt tréningeken keresztül – többek között így újítaná meg a pedagógusképzést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).