Feltűnően sok tanszékvezetői állást hirdettek meg egy hónap alatt az ELTE-n
Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.
Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.
Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.
Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.
A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni.
Az egyetem szerint az energiatakarékossági intézkedések beváltak, így egy rendhagyó tavaszi szünet után jelenléti oktatással indul a tavaszi félév.
Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók szerdán. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
Majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.
Érdekes eredményeket hozott egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata, melyet az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetett.
Minden évben több tízezer felvételiző jelöli meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) valamelyik képzését. De hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas formára? Íme, az idei számok.
A hallgatók a korábban elvégzett kurzusokat, tanfolyamokat, sőt még a céges képzéseiket is kreditekre válthatják, ha azok témája passzol a szakhoz, de az egyetemek elismerik a releváns munkatapasztalatot is - ezzel több (kétéves) gazdasági mesterképzést akár egy évre is le lehet rövidíteni. Akinek nincs mit elismertetnie, az is felgyorsíthatja a diplomaszerzést, és egy év kemény tanulással kétévnyi tananyagot is letudhat. Jó sok időt és pénzt spórolva.
Jó hírt közölt volt hallgatóival az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
1895-ben ezen a napon engedélyezték, hogy a magyarországi egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karára nők is felvételizhessenek.
Hetedszer kvalifikálta magát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csapata a Monroe E. Price médiajogi perbeszédverseny világdöntőjére.
Ismét azonnali hatállyal bocsátott el a tankerület három budapesti gimnáziumból nyolc tanárt, a hét közepén történt eseményeket komoly tanári tiltakozások és diáktüntetések követték. Véget ért a középiskolai felvételi jelentkezési időszaka és újabb rangsorokat hoztunk - összefoglaltuk a hét legfontosabb oktatási eseményeit.
Nem, nem felsőoktatási problémák miatt. Az egyetemisták a közoktatás jelenlegi helyzete ellen tiltakoznak majd egy élőlánccal.
December 5-e és február 26-a között csak temperáló fűtés lesz az ELTE TTK legtöbb épületében, vizsgákat nem is tartanak majd a kampuszon.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett a legjobb magyar felsőoktatási intézmény a U.S. News & World Report 2022/23-as világranglistáján.
Így kompenzálnák a dolgozók megnövekedő rezsiköltségeit.
A vizsgaidőszak december 19-től február 11-ig tart majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen bölcsészkarán. A vizsgákat azonban nem a termekben, hanem az egyetemi könyvtárban és az egyik gyakorlóiskolában tartják majd.
Az 1995 után született hallgatók nehezebben dolgozzák fel az egyetemmel járó stresszt, mint az idősebbek. Erre pedig a felsőoktatási intézményeknek is fel kell készülniük – derült ki egy friss kutatásból.