Hiába tart a tanév már lassan egy hónapja, továbbra is aktuális téma a tanárhiány és a pedagógusok siralmas fizetése. Természetesen a héten sem maradtunk nemzetközi egyetemi rangosok nélkül, és újabb intézmények jelentették be, kötelező a maszkviselés – a hét legfontosabb oktatási híreit szedtük össze.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrcentrumot alapított, a Műegyetemen jövőre indul az űrmérnöki képzés, a Debreceni Egyetem kutatói pedig űrtáplálkozással, űrélettannal és űrorvostannal is foglalkoznak – egy különleges üvegházban például „űrpaprikát” termesztenek. Sorra rukkolnak elő az egyetemek űrtudományi programokkal, a kormánynak pedig nagy tervei vannak: szerintük 2024-ben vagy 2025-ben újra lesz magyar űrhajós a kozmoszban.
Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara: az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hangolják majd össze.
A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel - közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja.
Különleges akciójukkal jótékonysági alapjukhoz gyűjtöttek pénzt a brit diákok.
A szombathelyi Bolyai Gimnázium diákja, Dobos Dominik fotóját amerikai űrkutatók is elismerték.
Ha társaságban szeretsz a középpontban lenni, ezzel a munkával biztosan mindenhol te viszed majd a prímet, amikor megkérdezik, mivel foglalkozol.
A két műholdat a NASA lőtte fel és tényleg annyi a feladatuk, hogy folyamatosan üldözik egymást, anélkül, hogy valaha találkoznának.
Kevés ágazatban van jobb helye az adóforintoknak, mint az űrkutatásban.
Az óceán után az űr a következő végtelen horizont. Egyelőre leválaszt minket a világegyetemről, de kitartó munkával és technológiai fejlődéssel elérhetjük, hogy távolságai összezsugorodjanak, mint az egykor végtelen óceán, és távoli világokkal kössön össze minket. Egyelőre azonban, akárcsak az óceánt, úgy teleszemeteltük, hogy az már a civilizációnk jövőjét fenyegeti.
Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno űrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
Elhunyt Kálmán Rudolf villamosmérnök, matematikus, a modern rendszerelmélet tudományának kiemelkedő alakja. A Kálmán-szűrő "atyját" 86 éves korában, július 2-án érte a halál - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Rekordszámú, több mint 18 ezer pályázó jelentkezett az amerikai űrkutatási hivatal legújabb űrhajósképzésre. A NASA ez alkalommal közösségi portálokon is hirdette a lehetőséget, ez közrejátszhatott a jelentkezők számának ugrásszerű növekedésével.
Farkas Bertalan űrhajós, Bejczy Antal NASA-fizikus – ők voltak az első magyarok, akik az űrkutatás terén komoly eredményeket értek el. Bőven akadnak követőik ma is, valaki egy Holdon lévő kutyáról álmodik, de egyesek már úgy küldenek csomagokat az űrbe, mint más a szomszéd városba.
Holnap a modern űrrobotikának szentelt szakmai napot tart az Óbudai Egyetem és a Magyar Asztronautikai Társaság Bejczy Antal magyar származású fizikus, űrkutató tiszteletére.
Az űrrepülés technikáját és történetének legfontosabb fejezeteit bemutató interaktív tárlat nyílt csütörtökön a budapesti Millenáris parkban.
1.80 magas, 130 kilós és Valkyrie-nek hívják: ő sétált be a napokban a világ egyik legjobb egyetemének tartott MIT-ra. Az űrbe szeretne jutni, és ebben segít neki egy kutató csapat. A dolog érdekessége, hogy Valkyrie nem is egy ember.
Űrtakarítógéppel kívánja megtisztítani a világűrt a veszélyes hulladékoktól CleanSpeace One nevű programja keretében...
A NASA idei tíz ösztöndíjasának egyike Kocsis Bence, aki az ELTE Bolyai kollégistájaként tavaly szerezte meg asztrofizikai tudományos fokozatát. A fiatal magyar kutató szerint a világ legnagyobb űrkutatással foglalkozó központja nem rossz hely, de az elméleti csillagászatban még izgalmasabb, ha az ember egy egyetemen vagy kutatóintézetben folyó pezsgő szakmai élethez csatlakozhat.
