Tényleg Alfred Nobel féltékenysége miatt maradt ki pont a matematika a díjazott területek közül?
A Nobel-díjasokat mindig október elején választják ki. A kitüntetéseket első alkalommal 1901-ben, öt évvel Nobel halálát követően osztották ki öt kategóriában: Nobel-békedíj, kémiai Nobel-díj, irodalmi Nobel-díj, fizikai Nobel-díj, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj. A közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat pedig 1968 óta adják át - írja az IFLScince.
Aki 2013-ban tett emelt magyar érettségit, az elemzett Krasznahorkait
Érdekes azonban, hogy az előbb felsorolt területek mellett a matematikáért nem jár külön kategóriában Nobel-díj. Matematikai Nobel-díj soha nem volt, és ma sincs.
A városi mítosz szerint Alfred Nobel azért hagyta ki a matematikát, mert szerelme, az osztrák Sofie Hess, állítólag viszonyt folytatott a híres svéd matematikussal, Gösta Mittag-Lefflerrel. Bár ez a történet izgalmasan hangzik, semmi bizonyíték nincs rá. A valóság sokkal kevésbé drámai - viszont sokat elárul Nobel gondolkodásáról.
Alfred Nobel (1833–1896) svéd kémikus, feltaláló és iparmágnás volt, akit mélyen áthatott az a hit, hogy a tudomány képes jobbá tenni a világot. Halálakor Nobel végrendeletében pontosan meghatározta, kinek ítéljék oda az általa létrehozandó díjakat. „A fizikai és kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia ítélje oda; az élettani vagy orvosi teljesítményekért járó díjat a stockholmi Karolinska Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke bajnokait pedig a norvég Storting által kijelölt öt személyből álló bizottság.” A matematikát azonban sehol sem említette.
A legvalószínűbb magyarázat szerint Nobel a gyakorlati tudományok embere volt. Az olyan találmányok és technológiák érdekelték, amelyek kézzelfoghatóan változtatják meg az életet. A matematika viszont szerinte túlságosan elvont, elméleti és távol áll a közvetlen „emberi haszontól”. Még ma is megfigyelhető, hogy a tudományos Nobel-díjak inkább kísérleti áttöréseket, mérhető eredményeket jutalmaznak, nem pedig tisztán elméleti munkákat.
Más vélemények szerint Nobel egyszerűen úgy érezte, hogy a matematikusoknak nincs szükségük további elismerésre. A 19. századi Svédországban ugyanis nagy tisztelet övezte őket, részben éppen Gösta Mittag-Leffler befolyásának köszönhetően, aki a királyi udvarban is jelentős támogatást élvezett, és számos matematikust díjaztatott Európa-szerte.
Nem csak a matematikusok maradtak ki azonban a Nobel-díjak közül. A mérnöki tudományok, a biológia vagy a környezettudomány képviselői sem kaptak külön kategóriát. Ezek a területek azonban gyakran „mellékajtón” keresztül mégis bejutnak: a biológiai felfedezések például rendre az orvosi Nobel-díjban részesülnek, míg a mérnöki és technológiai újítások a fizikai vagy kémiai díjakban köszönnek vissza – gondoljunk csak a félvezetők, a lézertechnológia vagy az anyagtudomány áttöréseire.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a matematikusok elismerés nélkül maradnának. A Fields-érem és az Abel-díj a szakma legrangosabb kitüntetései közé tartoznak, sőt, sokak szerint ezek a díjak éppolyan rangosak, mint a Nobel.