Úgy lett spanyol Scrabble-világbajnok, hogy nem is beszél spanyolul

Az új-zélandi férfi ugyanígy nyerte meg a francia világbajnokságot 2015-ben is.

  • Rodler Lili

A hazájában csak a Scrabble Tiger Woodsának tartják a profi szókirakót, Nigel Richardsot, de a nevét most már világszerte ismerik és valószínűleg félik is. Ugyanis az új-zélandi férfi amelyik Scrabble-bajnokságon megjelenik, azt biztosan meg is nyeri.

Legutóbb idén novemberben aratott mindent elsöprő győzelmet Granadában. Húsz ország több mint 150 versenyzője utazott Spanyolországba, hogy megnyerjék a játék spanyol világbajnoki címét. Bár már több hét is eltelt a verseny végén aprólékosan összeszámolt pontok kihirdetése után, de a Guardian szerint a spanyol bizottság azóta sem hiszi el, hogy ez megtörténhetett.

Richards úgy nyerte meg a bajnokságot, hogy egyáltalán nem beszél spanyolul.

„Hihetetlen megaláztatás” – jellemezte a helyzetet a héten az egyik spanyol hírműsor vezetője, míg egy másik riportban „az abszurditás csúcsának” nevezték a történteket.

Az 57 éves férfi teljesítménye azok előtt, akik ismerik a történetét, nem lehet nagy meglepetés. Az első külföldi versenyét, ahol ámulatba ejtette a bizottságot 2015-ben nyerte meg Franciaországban. A francia nyelvű Scrabble-világbajnokságot aztán 2018-ban is megnyerte. Hozzá kell tenni, hogy Richards mind a mai napig nem beszél franciául.

A győzelemének kulcsa állítólag az volt, hogy kilenc hét alatt bemagolt egy francia szótárat. Valószínűleg a spanyol versenyen is így arathatott elsöprő sikert.

„Ez a valaki nagyon különleges, hihetetlen képességekkel rendelkezik; ő egy igazán tehetséges fickó” – méltatta legnagyobb riválisát a verseny második helyezettje, Benjamín Olaizola, majd így folytatta:

Egy olyan új-zélandi játékosról beszélünk, aki többször is megnyerte már az angol nyelvű világbajnokságot – konkrétan legalább öt alkalommal.

A jelenleg Malajziában élő és több mint harminc éve Scrabble-bajnokságokon induló Niger Richards a szókirakó szerelmesei szerint a világ legjobb Scrabble-játékosának számít. Az új-zélandi férfi sikerét sokan abban látják, hogy állítólag fotografikus memóriája van, és nagyon gyorsan megy neki a fejben elvégzett valószínűségszámítás is.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.