Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Egy 50 éves atomreaktor a város közepén, egy monumentális épület a Duna partján, amelyben száz évvel ezelőtt még vasúti vágány is volt, és az ország egyik legmagasabb épülete. Cikksorozatunk második részében újabb tíz különleges egyetemi épületet mutatunk nektek – ezúttal Budapesten néztünk körül. A következő egy hétben szavazhattok is arra az épületre, amelyet a legszebbnek/legérdekesebbnek találtok.
Gólyavár
Az ELTE Múzeum körúti campusának legkülönlegesebb épülete a 130 éves Gólyavár, amely kívülről úgy fest, mint egy kisebb kastély, belülről azonban két hatalmas előadót lehet találni benne (egy ideig az egyik volt az ország legnagyobb előadóterme). A nevét onnan kapta, hogy annak idején a Műegyetem elsőévesei, vagyis a gólyák előadásait tartották ott, az 1920-as években nyomda működött az épületben, az utóbbi években pedig ismét egyetemi előadásokat, diplomaosztókat és (bónusz infó) esküvőket tartanak a Gólyavárban.
A Corvinus főépülete
Vagyis az egykori Fővámház. A monumentális épületben (majdnem egy hektár az alapterülete) eredetileg vámhivatal, pénzügyigazgatóság, bányatermék-igazgatóság működött, de a környék is egészen más volt az építkezéskor, az 1870-es években, mint most: ez a rész akkor még külvárosi területnek számított, és még a híd sem állt. Az épület földszintjén még egy 146 méter hosszú vasúti vágány is volt, ott érkezett a vámolandó áru.
A Zeneakadémia
A Zeneakadémia főépülete előtt állva nem is sejtenénk, mennyire különlegesek a belső terek. Itt van a világ egyik legjobb akusztikájú koncertterme, de a nagyterem nem csak emiatt lenyűgöző (nem magyarázzuk tovább, itt egy fotó), de már az előcsarnokban egymást érik az érdekes részletek. Itt van például huszonkét gömb, az egyikben a hagyomány szerint a „zene szelleme” lakik, ezeket a vizsgák előtt meg szokták érinteni a hallgatók, állítólag szerencsét hoznak.
A Semmelweis elméleti tömbje
Hivatalos nevén a Nagyvárad téri Elméleti Tömb, amely már 43 éves, de még mindig ez az ország legmagasabb középülete: egészen pontosan 89 méteres. De a 22 emeletes tömb nem csak erről híres: minden évben itt tartják az Országos Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyt, az indulók 30 kilogrammos felszerelésben futnak fel a legfelső emeletre. A nyertes kevesebb mint 3 perc alatt szokta megtenni a 461 lépcsőfokot.
A „Kandó-mozdony”
Bár nem épület, de nem maradhat le a listáról a „Kandó-mozdony” sem. A Bécsi úti (vasúti szakértőknek mondjuk: V43-as) mozdony ikonikus eleme az Óbudai Egyetem campusának. Itt egyébként 1983 óta állt mozdony, de korábban egy másik típus. Nem véletlenül a Kandó-kar előtt találtak neki helyet: Kandó Kálmán zseniális fejlesztőmérnök volt, a vasútvillamosításban központi szerepet játszott.
A Műegyetem tanreaktora
Egy atomreaktor, amely ötven éve áll a város közepén, mégis csak kevesen tudnak róla. Érdemes egyszer megnézni kívülről és belülről is. 1967-ben kezdték el építeni. Az oktatás 1971-től indult az oktatás, de a reaktort csak 1973-ban nyilvánították egyetemi intézetté - nemcsak BME hallgatói járhattak ide gyakorlatra, hanem minden olyan egyetem diákjai, ahol erre igény volt.
A MOME campusa
Nehéz lenne kiemelni egy épületet, mert a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem felújított-átépített campusán bőven van látnivaló. Van itt modern, szocreál és klasszicista épület is – utóbbi a campus legrégebbi épülete. A Gond-űző nyaralónak épült valamikor a 19. század közepén, a környék első klasszicista pihenőháza volt.
A Pázmány jogi karának épülete
A Szentkirályi utcában járunk, nehéz lenne nem észrevenni a háromemeletes palotát, amely nem egyetemnek épült. Annak idején a könyvkiadással foglalkozó Szent István Társulat székháza volt (ezért van a homlokzaton egy Szent István-szobor) és itt működött a nyomda is. Van itt kápolna, különleges lépcsősor, de a legnagyobb tér a galériás-karzatos díszterem.
Az SZFE Vas utcai épülete
Valószínűleg nincs olyan ember Magyarországon, aki ne látta volna legalább egyszer a színművészeti Vas utcai épületét – itt zajlott ugyanis a 70 napig tartó egyetemfoglalás. Az épületnek egyébként érdekes a története, sokáig kevesen tudták, hogy az Ódry-színpad eredetileg református templomnak épült, hét évig istentiszteleteket tartottak ott.
A budai arborétum
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának legizgalmasabb része nem is egy épület – sokkal inkább az azt körülvevő arborétum. Itt van például az ország legidősebb perzsafája és libanoni tölgye (és mivel a II. világháború idején több bombatámadás is érte, néhány idősebb fa törzse ma is rejt aknaszilánkokat), de üvegházak, sziklakertek, megszámlálhatatlan növényfaj.
És akkor jöjjön a lényeg: itt szavazhattok július 12-ig.