A szegedi diplomaosztón a hazai egészségügyet bíráló megfogalmazó Kincse Csongor szerint olyan ma a közhangulat, hogy egy kritikát megfogalmazó beszéd sok ember szemében nem lehet más, mint retorzió.
A HVG hetilap a legfrissebb számában interjút készített Kincse Csongorral, aki még a nyáron a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzőseként ünnepi beszédében magyar egészségügyet „diszfunkcionálisnak” nevezte, és nyíltan beszélt a pályakezdő orvosokat érő kihívásokról.
Kincse a beszéde után a bajai kórház igazgatójától csak egy formális e-mailt kapott, ezért a sajtóban el kezdett terjedni, hogy mégsem szeretnék nőgyógyászként alkalmazni, amiről utólag kiderült, hogy csak félreértés volt.
A fiatal orvos azóta volt bent a bajai kórház igazgatójánál is, akivel nem feszegették a történteket.
Az igazgató szerint ez csak gratuláló e-mail volt, nem több. A legtöbb ember – köztük a kórház több munkatársa is – viszont azt a következtetést vonta le, hogy meggondolták magukat a beszédem után.
- mondta Kincse a HVG-nek, majd hozzátette, hogy olyan ma a közhangulat, hogy egy kritikát megfogalmazó beszéd sok ember szemében nem lehet más, mint retorzió.
A fiatal orvossal a beszéde után a kormánypropaganda is foglalkozott, ami Kincse szerint azt mutatja, hogy „a kormánynak nem fontos, hogy az óriási orvoshiány ellenére egy 25 éves orvos kezdő orvos Baján dolgozzon, hanem mindent a saját hatalmának megtartásáért tesz.”
Kincse azt is megjegyezte, hogy beszéd miatt kapott negatív kritikát is, például, hogy az jó volt neki, hogy az állam pénzén tanulhatott vagy biztosan majd szívesen veszi fel a magas orvosi fizetését is.
A fiatal orvost a HVG még a koronavírus-járványról, az amerikai gyakorlatáról, illetve az egyik bajai Tisza Szigetben vállalt szerepéről kérdezte, ami a hetilap legfrissebb számában tudtok elolvasni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
