A Szegedi Tudományegyetem frissen végzett orvos továbbra is úgy tervez, hogy a Bajai Szent Rókus Kórházban fog dolgozni.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Kincse Csongor a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzőseként tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben a magyar egészségügyet „diszfunkcionálisnak” nevezte, és nyíltan beszélt a pályakezdő orvosokat érő kihívásokról.
Kincse a beszéde után a bajai kórház igazgatójától csak egy formális e-mailt kapott, ezért a sajtóban el kezdett terjedni, hogy mégsem szeretnék nőgyógyászként alkalmazni. Ezután Kincse az Eduline-nak is megerősítette, hogy nincsen tudomása arról, hogy felbontották vele a tanulmányi szerződését, amit később a kórház is megerősített.
A fiatal orvos kedden este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy az egész csak egy félreértés volt.
Kincse szerint a hazai egészségügyben a legnagyobb probléma nem is az alacsony bérek vagy a szakemberhiány, hanem a remény hiánya. Szerinte az egészségügyi dolgozók már nem hisznek abban, hogy a kormány valódi megoldásokat keres a rendszer problémáira – inkább kommunikációs panelekkel próbálják kezelni a bajokat. Orvostanhallgatóként pedig megtapasztalta például azt, hogy sokszor egy-egy nővérre jóval több beteg jut, mint amit az ellátás színvonala megengedne.
Kincse azon a véleményen van, hogy nem elegendő csak az orvosok bérét rendezni – a szakdolgozók lemaradása, a rendszerszintű problémák és a működés hiányosságai továbbra is komoly veszélyt jelentenek.
„Attól, hogy az ember meg tud élni abból, amit keres, még nem jó az a rendszer, ahol dolgozik.” – fogalmazott.
A fiatal doktor ugyanakkor nem pesszimista: hisz abban, hogy lehet változtatni – de ehhez valódi politikai akarat és szakmai párbeszéd kell. A legelső lépés azonban szerinte az, hogy kimondjuk az igazságot – még ha ez kellemetlen is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
