A balkáni ország kormánya így csökkentené a súlyos munkaerőhiányt.
Montenegró kormánya hétórás munkanap bevezetését tervezi, amelyről a héten megkezdődtek az egyeztetések a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel. A javaslatot Milojko Spajic miniszterelnök jelentette be a múlt pénteken, hangsúlyozva: céljuk a munkavállalók elégedettségének növelése és a munkaidő hatékonyabb kihasználása - írja a hvg.hu.
A kormányfő szerint Montenegróban jelenleg nem heti 40, hanem átlagosan 42 órát dolgoznak az emberek, ami európai szinten kiemelkedően magas. A tervezett változtatás heti 35 órás munkát jelentene, ami jelentősen javíthatná a dolgozók jóllétét, mert több idejük lenne a családjukra, magánéletükre.A gazdasági szereplők azonban aggodalmukat fejezték ki. A Montenegrói Munkaadók Szövetsége (UPCG) elhamarkodottnak tartja a kezdeményezést, mivel az országban már most is súlyos munkaerőhiány van. Álláspontjuk szerint a rövidebb munkaidő további terhet róna a vállalkozásokra.A montenegrói gazdasági kamara hasonló véleményen van. Szerintük a rövidebb munkanap ott működhet jól, ahol a modern technológia és a digitális megoldások képesek kompenzálni a kieső munkaórákat. Montenegró azonban jelenleg nem rendelkezik ilyen szintű technológiai háttérrel.A munkarend átszervezésével itthon egyes cégek is kísérleteztek. 2023 decemberében a Telekom többek között azért szüntette be a négynapos munkahetet, mert 5 napnyi munkát az alkalmazottak 4 nap alatt nem tudták elvégezni és a meghosszabbított munkanapokon sérült a munka-magánélet egyensúlya.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
