A balkáni ország kormánya így csökkentené a súlyos munkaerőhiányt.
Montenegró kormánya hétórás munkanap bevezetését tervezi, amelyről a héten megkezdődtek az egyeztetések a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel. A javaslatot Milojko Spajic miniszterelnök jelentette be a múlt pénteken, hangsúlyozva: céljuk a munkavállalók elégedettségének növelése és a munkaidő hatékonyabb kihasználása - írja a hvg.hu.
A kormányfő szerint Montenegróban jelenleg nem heti 40, hanem átlagosan 42 órát dolgoznak az emberek, ami európai szinten kiemelkedően magas. A tervezett változtatás heti 35 órás munkát jelentene, ami jelentősen javíthatná a dolgozók jóllétét, mert több idejük lenne a családjukra, magánéletükre.A gazdasági szereplők azonban aggodalmukat fejezték ki. A Montenegrói Munkaadók Szövetsége (UPCG) elhamarkodottnak tartja a kezdeményezést, mivel az országban már most is súlyos munkaerőhiány van. Álláspontjuk szerint a rövidebb munkaidő további terhet róna a vállalkozásokra.A montenegrói gazdasági kamara hasonló véleményen van. Szerintük a rövidebb munkanap ott működhet jól, ahol a modern technológia és a digitális megoldások képesek kompenzálni a kieső munkaórákat. Montenegró azonban jelenleg nem rendelkezik ilyen szintű technológiai háttérrel.A munkarend átszervezésével itthon egyes cégek is kísérleteztek. 2023 decemberében a Telekom többek között azért szüntette be a négynapos munkahetet, mert 5 napnyi munkát az alkalmazottak 4 nap alatt nem tudták elvégezni és a meghosszabbított munkanapokon sérült a munka-magánélet egyensúlya.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
