Hétórás munkanapot vezetnének be egy európai országban

A balkáni ország kormánya így csökkentené a súlyos munkaerőhiányt.

Montenegró kormánya hétórás munkanap bevezetését tervezi, amelyről a héten megkezdődtek az egyeztetések a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel. A javaslatot Milojko Spajic miniszterelnök jelentette be a múlt pénteken, hangsúlyozva: céljuk a munkavállalók elégedettségének növelése és a munkaidő hatékonyabb kihasználása - írja a hvg.hu.

A kormányfő szerint Montenegróban jelenleg nem heti 40, hanem átlagosan 42 órát dolgoznak az emberek, ami európai szinten kiemelkedően magas. A tervezett változtatás heti 35 órás munkát jelentene, ami jelentősen javíthatná a dolgozók jóllétét, mert több idejük lenne a családjukra, magánéletükre.

A gazdasági szereplők azonban aggodalmukat fejezték ki. A Montenegrói Munkaadók Szövetsége (UPCG) elhamarkodottnak tartja a kezdeményezést, mivel az országban már most is súlyos munkaerőhiány van. Álláspontjuk szerint a rövidebb munkaidő további terhet róna a vállalkozásokra.

A montenegrói gazdasági kamara hasonló véleményen van. Szerintük a rövidebb munkanap ott működhet jól, ahol a modern technológia és a digitális megoldások képesek kompenzálni a kieső munkaórákat. Montenegró azonban jelenleg nem rendelkezik ilyen szintű technológiai háttérrel.

A munkarend átszervezésével itthon egyes cégek is kísérleteztek. 2023 decemberében a Telekom többek között azért szüntette be a négynapos munkahetet, mert 5 napnyi munkát az alkalmazottak 4 nap alatt nem tudták elvégezni és a meghosszabbított munkanapokon sérült a munka-magánélet egyensúlya.

 

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.