A művészet és művészetközvetítés képzési területeken tanuló hallgatók közül akarnak a legtöbben tartósan külföldön dolgozni a diplomaszerzés után.
2021-hez képest 5,4 százalékkal emelkedett 2023-ra azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik tartósan terveznek külföldön munkát vállalni a diplomájuk megszerzése után – derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as felméréséből.
Az adatok alapján a válaszadók 51,4 százaléka tervezte, hogy bizonyos ideig külföldön fog dolgozni az egyetem elvégzése után.
2021-ben a megkérdetett utolsó éves, alapképzésen tanuló egyetemisták 13,8 százaléka gondolta úgy, hogy külföldön szeretne tartósan munkát vállalni a diplomaszerzést követően. 2023-ban a hallgatóknak már 19,2 százaléka gondolta ugyanezt. Emellett azoknak is nőtt az aránya (2,4 százalékkal), akik valószínűleg külföldön szeretnének dolgozni, de csak átmenetileg.
Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők.
Alapszakos képzésterületekre lebontva a legtöbben a művészet és művészetközvetítést tanuló hallgatók közül akarják hamarosan elhagyni az országot. Őket követik az informatika és a jogi képzést végzők.
Top 5 képzési terület, ahonnan a legtöbben tartósan külföldön akarnak dolgozni:
A képzések közül a pedagógusképzésen nyilatkozták a legkevesebben azt, hogy külföldön terveznek dolgozni. Közülük a válaszadók csak 8,8 százaléka választotta ezt az opciót.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
