Sokan azért választják a pedagógus pályát, mivel a diákéveik során olyan tanítóik voltak, akik megihlették őket.
A gyerekek jelentik a pedagóguspálya legnagyobb vonzerejét, míg hivatásuk társadalmi megbecsülését a diplomaszerzés előtt álló fiatalok egy része alacsonynak tartja - írja a közlemény, ami az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógus és tanító szakos hallgatói körében készült felmérés eredményeit mutatja be, amit 2024 decemberében és 2025 januárjában végeztek.
A főiskola online, nem reprezentatív felméréséből - amelyben az intézmény több mint 100 óvodapedagógus és tanító szakos hallgatója vett részt - az is kiderült, hogy a hallgatók többsége szeretne a szakmán belül elhelyezkedni.
Egészen pontosan tízből nyolc pedagógus hallgató szeretne diploma után a választott pályán maradni. 10-10 százalékuk pedig már most azt tervezi, hogy az oklevél megszerzése után nem állami, hanem egyházi, magán- vagy alapítványi intézményben helyezkedik el.
A kérdezettek összesen két százaléka gondolja úgy, hogy nem akarnának a diploma után a pályán maradni. Helyette valami teljesen mással foglalkoznának.
Miért éppen pedagógusképzés?
2024-ben országszerte több mint 30 százalékkal többen jelölték meg első helyen a tanító szakokat, de az óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésre is szignifikánsan megnőtt az érdeklődés.
A felmérés szerint a legfőbb oka, hogy ezt a pályát választják az az, hogy szívesen foglalkoznak gyerekekkel. Másod- és harmadsorban pedig az óvodai és iskolai munkát jól összeegyeztethetőnek ítélték a családdal és a gyerekneveléssel, illetve kiemelték a szakma társadalmi hasznosságát is.
Az adatokból az is kiderült, hogy a leendő pedagógusok egy része stabil munkahelynek tartja az óvodákat és iskolákat: 17 százalékuk úgy gondolja, hogy óvodapedagógusként vagy tanítóként mindig lesz állása, nem kell majd munkanélküliségtől tartania.
A hallgatók harmada egy számára fontos személy hatására választotta ezt a hivatást. 26 százalékuk pedig kiváló pedagógusokkal találkozott diákként, akik példájukkal szintén erre sarkallták.
Érdekes módon az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy bíztatták-e őket a középiskolai tanáraik a pedagógusképzésre való jelentkezéssel kapcsolatban, csak minden ötödik hallgató válaszolt igennel. A legtöbbjük szakválasztását egyáltalán nem véleményezték tanáraik: 17 százalék úgy emlékszik, pályaválasztási döntésének vegyes volt a fogadtatása, 7 százalék pedig arról számolt be, a legtöbben inkább lebeszélni próbálták a pedagóguspályáról.
Rugalmas igazgató, jó hangulatú tantestület, együttműködő szülők
Bár pozitív jövőképpel folytatják a tanulmányaikat, így is vannak dolgok, amiktől tartanak a leendő tanítók és óvodapedagógusok:
„Bár a pedagógus társadalmon belül éppen a hivatásukat magas szinten gyakorló óvodapedagógusok és tanítók azok, akiknek a társadalmi megbecsültsége megmaradt, mindnyájunk számára tanulságos a fiatalok ezzel kapcsolatos félelme. Tanulságos és ösztönző: társadalmi szinten – szülők, képzők, kollégák, döntéshozók – hív meg arra, hogy újragondoljuk a pedagógusszerep jelentőségét és annak pozitív kommunikációját” – reflektál az eredményekre Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A felmérés eredményeiből ezek a legfontosabb konklúziók:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
