A felsőoktatástól mentorálást és nemzetközi projekteket, a leendő munkahelyüktől rugalmasságot várnak a Z generációs fiatalok

A home office és a munka-magánélet egyensúlya az egyik legfontosabb számukra a leendő munkahelyükön.

  • Székács Linda

Tehetséggondozás, nemzetközi projektekben és kutatásokban való részvétel, szakmai gyakorlat valós vállalati környezetben - ezeket várnák a felsőoktatástól a Z generációs fiatalok a Bosch és a Richter közös kutatása szerint.

"A Z generációsok szemében a felsőoktatásban az innovatív szemlélet kulcsa leginkább a tehetséggondozás lehet (40%), valamint az, hogy már a főiskolai, egyetemi évek alatt be lehessen kerülni nemzetközi projektekbe (40%) és kutatásokba (36%). Kiemelt fontosságú az is, hogy a szakmai gyakorlatokat valós vállalati környezetben lehessen elvégezni (37%)" - írják.

A kutatásból az is kiderült, mit vár a Z generáció a leendő munkahelyüktől. A válaszaik szerint számukra azok a cégek a legvonzóbbak, amik

  • támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását (48%),
  • van lehetőség a szakmai fejlődésre és az előmenetelre (46%),
  • segítik a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését (44%).

Nagyon fontos szempont ugyanakkor a rugalmasság, a home office lehetősége és a munka-magánélet egyensúlya is (44%), továbbá hogy modern technológiákat alkalmazzanak (37%) és modern, esztétikus legyen a munkakörnyezetük (37%).

"Az adatokból jól látszik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24%) vagy robotikai megoldások (14%) alkalmazása a jövő munkahelyein" - írják.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.