A felsőoktatástól mentorálást és nemzetközi projekteket, a leendő munkahelyüktől rugalmasságot várnak a Z generációs fiatalok

A home office és a munka-magánélet egyensúlya az egyik legfontosabb számukra a leendő munkahelyükön.

  • Székács Linda

Tehetséggondozás, nemzetközi projektekben és kutatásokban való részvétel, szakmai gyakorlat valós vállalati környezetben - ezeket várnák a felsőoktatástól a Z generációs fiatalok a Bosch és a Richter közös kutatása szerint.

"A Z generációsok szemében a felsőoktatásban az innovatív szemlélet kulcsa leginkább a tehetséggondozás lehet (40%), valamint az, hogy már a főiskolai, egyetemi évek alatt be lehessen kerülni nemzetközi projektekbe (40%) és kutatásokba (36%). Kiemelt fontosságú az is, hogy a szakmai gyakorlatokat valós vállalati környezetben lehessen elvégezni (37%)" - írják.

A kutatásból az is kiderült, mit vár a Z generáció a leendő munkahelyüktől. A válaszaik szerint számukra azok a cégek a legvonzóbbak, amik

  • támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását (48%),
  • van lehetőség a szakmai fejlődésre és az előmenetelre (46%),
  • segítik a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését (44%).

Nagyon fontos szempont ugyanakkor a rugalmasság, a home office lehetősége és a munka-magánélet egyensúlya is (44%), továbbá hogy modern technológiákat alkalmazzanak (37%) és modern, esztétikus legyen a munkakörnyezetük (37%).

"Az adatokból jól látszik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24%) vagy robotikai megoldások (14%) alkalmazása a jövő munkahelyein" - írják.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.