Bruttó 600 ezer forintnál is többet lehet keresni a legnépszerűbb műszaki diplomákkal

Összegyűjtöttük, mennyit lehet keresni friss diplomásként az idei év legnépszerűbb mérnöki képzésével.

Idén összesen 120 990 fő jelölte meg valamelyik egyetem szeptemberben induló képzését, amelyből 67 százalék alapszakra szeretne menni.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Korábban már összeállítottuk, hogy melyik 10 műszaki képzésre jelentkeztek elsőhelyen 2024-ben a legtöbben. Most pedig a Diplomás Pályakövetési Rendszerben megnéztük, hogy a lista első öt helyén szereplő szakkal milyen fizetésekre számíthattok az egyetem elvégzését követően.

Az öt legnépszerűbb műszaki diplomával járó bruttó átlagkeresetek:

  • gépészmérnöki: 572 870 forint
  • villamosmérnöki: 656 848 forint
  • építészmérnöki: 482 552 forint
  • járműmérnöki: 598 347 forint
  • mechatronikai mérnöki: 601 187 forint

Egy kivételével mindegyik diplomás pályakezdő fizetése eléri a bruttó 500 ezer forintot. Bár a statisztikák szerint a legtöbbet a villamosmérnökivel lehet keresni, amelynek nettó átlagkeresete 436 ezer forint, népszerűség szerint ez csak a második a listán. Egy frissen végzett gépészmérnök nettó keresete átlagosan 380 ezer forint.

Érdekes lehet még azt is megjegyezni, hogy a villamosmérnöki végzettséggel lehet a leggyorsabban munkát találni. Náluk az első munkavégzésig eltelt hónapok száma 1.19, míg a gépészmérnökin átlagosan 1.76 hónap.

Bár a képzési idő mindegyik szak esetében 7 félév, átlagosan több mint 8 félév alatt szokták ezeket elvégezni a hallgatók. A legnehezebbnek az építészmérnöki számít, amelyet átlagosan 9,63 aktív félév alatt szoktak teljesíteni. Azonban a legrövidebb idővel rendelkező mechatronikai mérnöki szaknál is átlagosan 8,33 félévet számoltak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.