Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit - olvasható a KSH oldalán.
Ehhez képest a rendszeres bruttó átlagkereset, amiben nincsen benne a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás, 598 400 forint volt, ami közel 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800 forintot tett ki, ami közel 14 százalékkal volt magasabb az előző évi márciusi adatoknál.
Jó hír, hogy a reálkereset közel 10 százalékkal nőtt, míg az árak csak 3,6 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest.
A bruttó mediánbér (vagyis amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres) 510 000 forint volt, ami kedvezményekkel együtt nettóban mindössze 354 500 forintot takart.
Hogy a nettó mediánbért nem olyan könnyű, például állami egyetemi dolgozóként elérni jól mutatja, hogy van olyan egyetemi adjunktus, aki két diplomával és doktori fokozattal 279 ezer 300 forintot keres, de olyan egyetemi oktatóra is van példa, aki nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatói és kutatói munka után.
A felsőoktatási dolgozók aggasztó bérhelyzetével részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
