A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete juttatásokkal együtt 658 400 Ft volt, amit nettóban közel 453 ezer forintot tett ki. A mediánbér továbbra sem érte el nettóban a 400 ezret.
A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit - olvasható a KSH oldalán.
Ehhez képest a rendszeres bruttó átlagkereset, amiben nincsen benne a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás, 598 400 forint volt, ami közel 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800 forintot tett ki, ami közel 14 százalékkal volt magasabb az előző évi márciusi adatoknál.
Jó hír, hogy a reálkereset közel 10 százalékkal nőtt, míg az árak csak 3,6 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest.
A bruttó mediánbér (vagyis amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres) 510 000 forint volt, ami kedvezményekkel együtt nettóban mindössze 354 500 forintot takart.
Hogy a nettó mediánbért nem olyan könnyű, például állami egyetemi dolgozóként elérni jól mutatja, hogy van olyan egyetemi adjunktus, aki két diplomával és doktori fokozattal 279 ezer 300 forintot keres, de olyan egyetemi oktatóra is van példa, aki nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatói és kutatói munka után.
A felsőoktatási dolgozók aggasztó bérhelyzetével részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
