A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete juttatásokkal együtt 658 400 Ft volt, amit nettóban közel 453 ezer forintot tett ki. A mediánbér továbbra sem érte el nettóban a 400 ezret.
A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit - olvasható a KSH oldalán.
Ehhez képest a rendszeres bruttó átlagkereset, amiben nincsen benne a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás, 598 400 forint volt, ami közel 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800 forintot tett ki, ami közel 14 százalékkal volt magasabb az előző évi márciusi adatoknál.
Jó hír, hogy a reálkereset közel 10 százalékkal nőtt, míg az árak csak 3,6 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest.
A bruttó mediánbér (vagyis amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres) 510 000 forint volt, ami kedvezményekkel együtt nettóban mindössze 354 500 forintot takart.
Hogy a nettó mediánbért nem olyan könnyű, például állami egyetemi dolgozóként elérni jól mutatja, hogy van olyan egyetemi adjunktus, aki két diplomával és doktori fokozattal 279 ezer 300 forintot keres, de olyan egyetemi oktatóra is van példa, aki nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatói és kutatói munka után.
A felsőoktatási dolgozók aggasztó bérhelyzetével részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
