Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a bértárgyalások során már-már arcpirítóan alacsony 3-5 százalékos emelésről indultak. Ezt sikerült feltornászni átlagosan 12-12,5 százalékra, de van olyan hely, ahol a fizetésemelés mértéke a 17,6 százalékot is eléri. Az alelnök hozzátette, hogy azért tudtak sikeresek lenni, mert az ágazatban munkaerőhiány van.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke is hasonló helyzetről számolt be. Az eddig lezárult bértárgyalások során 7-15 százalékos béremelést sikerült elérniük. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nincsenek könnyű helyzetben, mert a munkavállalói igények magasak. Akad arra is példa, aki 30-35 százalékos emeléssel lett volna elégedett.
Hogy mekkora fizetésemelést bírnak el a cégek, és végső soron a hazai gazdaság, azzal kapcsolatban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a portálnak azt nyilatkozta, hogy a paletta színes. A nagyobb cégek idén is jelentős fizetésemeléseket jelentettek be, bár olyan vállalat is van, ahol 2024-ben nem nőnek a bérek. Az emelés átlagos szintjét az alelnök 8-9 százalék környékén határozta meg, ami szerinte egy kicsit magasabb lesz, mint az idei infláció.
Rolek a túlzó béremelések kapcsán kifejtette, hogy a tavalyi 17.6 százalékos éves infláció beleégett az emberek agyába, de a decemberi megemelt minimálbér és garantált bérminimum miatt is nagyobbak az ennél jobban keresők fizetési igényei.
A magyar gazdaság jelenlegi állapotában 10 százaléknál magasabb reálbér-növekedést nem bír el
– mondta a MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, majd megjegyezte, hogy a 15 százalékos minimálbér és a garantált bérminimum emelés célja alapvetően a bérfelzárkóztatás.
A pedagógusok fizetésemelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
