Várhatóan mintegy 8-9 százalékkal emelkednek átlagosan a fizetések 2024-ben. Van olyan hely, ahol 17,6 százalékos a béremelés, de akad arra is példa, ahol az alkalmazottak ugyanannyit keresnek idén is, mint tavaly.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a bértárgyalások során már-már arcpirítóan alacsony 3-5 százalékos emelésről indultak. Ezt sikerült feltornászni átlagosan 12-12,5 százalékra, de van olyan hely, ahol a fizetésemelés mértéke a 17,6 százalékot is eléri. Az alelnök hozzátette, hogy azért tudtak sikeresek lenni, mert az ágazatban munkaerőhiány van.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke is hasonló helyzetről számolt be. Az eddig lezárult bértárgyalások során 7-15 százalékos béremelést sikerült elérniük. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nincsenek könnyű helyzetben, mert a munkavállalói igények magasak. Akad arra is példa, aki 30-35 százalékos emeléssel lett volna elégedett.
Hogy mekkora fizetésemelést bírnak el a cégek, és végső soron a hazai gazdaság, azzal kapcsolatban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a portálnak azt nyilatkozta, hogy a paletta színes. A nagyobb cégek idén is jelentős fizetésemeléseket jelentettek be, bár olyan vállalat is van, ahol 2024-ben nem nőnek a bérek. Az emelés átlagos szintjét az alelnök 8-9 százalék környékén határozta meg, ami szerinte egy kicsit magasabb lesz, mint az idei infláció.
Rolek a túlzó béremelések kapcsán kifejtette, hogy a tavalyi 17.6 százalékos éves infláció beleégett az emberek agyába, de a decemberi megemelt minimálbér és garantált bérminimum miatt is nagyobbak az ennél jobban keresők fizetési igényei.
A magyar gazdaság jelenlegi állapotában 10 százaléknál magasabb reálbér-növekedést nem bír el
– mondta a MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, majd megjegyezte, hogy a 15 százalékos minimálbér és a garantált bérminimum emelés célja alapvetően a bérfelzárkóztatás.
A pedagógusok fizetésemelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
