A legtöbb helyen továbbra is problémát okoz a munkaerőhiány, a munkáltatók mégis kisebb fizetésemeléseket terveznek, mint 2023-ban.
A Hays Hungary felmérése szerint a munkavállalók 43 százaléka 5 és 10% közötti, 30 százalékuk pedig 10 és 15% közötti béremelésre számíthat idén, írja a Portfolio.
A cég több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezésével végzett felmérése szerint:
kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.
Általános szakemberhiánnyal küzdenek a vállalatok, amelynek helyzete az elmúlt egy évben csak tovább romlott. A munkáltatóknak azonban továbbra is meg kell küzdeniük a pozíciójukért, ezért az idei évre kitűzött stratégiai céljaik között első helyen a nyereség, az árbevétel és a versenyképesség növelése szerepel.
Míg tavaly általánosan jellemző volt a 10-15 százalékos fizetésemelés, idén már jóval kevesebb cég tervez ezzel. Továbbá a 15 százalékon felüli emelésre a munkavállalóknak mindössze csak a 6 százaléka számíthat.
A felmérésben résztvevő cégek szerint a pénzügyi korlátok mellett a másik legnehezebb feladat az értékes munkaerő megtartása. A szakember, specialista, szenior és menedzser pozíciók betöltése komoly nehézségeket okoz.
Emellett a legtöbb helyen továbbra is elvárt a rugalmas munkavégzés lehetősége. Az egész hetes irodai munkavégzés aránya már a 20 százalékot sem éri el. A legtöbb munkavállaló általában csak heti 2-3 napot dolgozik a munkahelyéről, a többit home office-ban teszi. Ezen a munkáltatók 87%-a nem is tervez változtatni.
Azokon a helyeken, ahol nincs biztosítva az otthoni munkavégzés lehetősége, a munkavállalók átlagosan 15 százalékkal magasabb fizetést várnak el és 5 százalékkal jobb juttatást. A kutatásban megkérdezett munkavállalók 34 százaléka pedig új állást keresne, ha ezeket a feltételeket a munkavállaló nem teljesítené.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
