A legtöbb helyen továbbra is problémát okoz a munkaerőhiány, a munkáltatók mégis kisebb fizetésemeléseket terveznek, mint 2023-ban.
A Hays Hungary felmérése szerint a munkavállalók 43 százaléka 5 és 10% közötti, 30 százalékuk pedig 10 és 15% közötti béremelésre számíthat idén, írja a Portfolio.
A cég több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezésével végzett felmérése szerint:
kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.
Általános szakemberhiánnyal küzdenek a vállalatok, amelynek helyzete az elmúlt egy évben csak tovább romlott. A munkáltatóknak azonban továbbra is meg kell küzdeniük a pozíciójukért, ezért az idei évre kitűzött stratégiai céljaik között első helyen a nyereség, az árbevétel és a versenyképesség növelése szerepel.
Míg tavaly általánosan jellemző volt a 10-15 százalékos fizetésemelés, idén már jóval kevesebb cég tervez ezzel. Továbbá a 15 százalékon felüli emelésre a munkavállalóknak mindössze csak a 6 százaléka számíthat.
A felmérésben résztvevő cégek szerint a pénzügyi korlátok mellett a másik legnehezebb feladat az értékes munkaerő megtartása. A szakember, specialista, szenior és menedzser pozíciók betöltése komoly nehézségeket okoz.
Emellett a legtöbb helyen továbbra is elvárt a rugalmas munkavégzés lehetősége. Az egész hetes irodai munkavégzés aránya már a 20 százalékot sem éri el. A legtöbb munkavállaló általában csak heti 2-3 napot dolgozik a munkahelyéről, a többit home office-ban teszi. Ezen a munkáltatók 87%-a nem is tervez változtatni.
Azokon a helyeken, ahol nincs biztosítva az otthoni munkavégzés lehetősége, a munkavállalók átlagosan 15 százalékkal magasabb fizetést várnak el és 5 százalékkal jobb juttatást. A kutatásban megkérdezett munkavállalók 34 százaléka pedig új állást keresne, ha ezeket a feltételeket a munkavállaló nem teljesítené.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
