A magyar munkavállalók nagy része idén alacsonyabb béremelésre számíthat

A legtöbb helyen továbbra is problémát okoz a munkaerőhiány, a munkáltatók mégis kisebb fizetésemeléseket terveznek, mint 2023-ban.

A Hays Hungary felmérése szerint a munkavállalók 43 százaléka 5 és 10% közötti, 30 százalékuk pedig 10 és 15% közötti béremelésre számíthat idén, írja a Portfolio.

A cég több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezésével végzett felmérése szerint:

kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.

Általános szakemberhiánnyal küzdenek a vállalatok, amelynek helyzete az elmúlt egy évben csak tovább romlott. A munkáltatóknak azonban továbbra is meg kell küzdeniük a pozíciójukért, ezért az idei évre kitűzött stratégiai céljaik között első helyen a nyereség, az árbevétel és a versenyképesség növelése szerepel.

Míg tavaly általánosan jellemző volt a 10-15 százalékos fizetésemelés, idén már jóval kevesebb cég tervez ezzel. Továbbá a 15 százalékon felüli emelésre a munkavállalóknak mindössze csak a 6 százaléka számíthat.

A felmérésben résztvevő cégek szerint a pénzügyi korlátok mellett a másik legnehezebb feladat az értékes munkaerő megtartása. A szakember, specialista, szenior és menedzser pozíciók betöltése komoly nehézségeket okoz.

Emellett a legtöbb helyen továbbra is elvárt a rugalmas munkavégzés lehetősége. Az egész hetes irodai munkavégzés aránya már a 20 százalékot sem éri el. A legtöbb munkavállaló általában csak heti 2-3 napot dolgozik a munkahelyéről, a többit home office-ban teszi. Ezen a munkáltatók 87%-a nem is tervez változtatni.

Azokon a helyeken, ahol nincs biztosítva az otthoni munkavégzés lehetősége, a munkavállalók átlagosan 15 százalékkal magasabb fizetést várnak el és 5 százalékkal jobb juttatást. A kutatásban megkérdezett munkavállalók 34 százaléka pedig új állást keresne, ha ezeket a feltételeket a munkavállaló nem teljesítené.

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.