Arról nem beszélve, hogy a munkahelyváltáson is alacsonyabb arányban gondolkodnak.
Alacsonyabb arányban léptetik elő őket, viszont boldogabbak és kevésbé gondolkodnak munkahelyváltáson a home office-ban dolgozók, mint azok, akik bejárnak az irodába - derül ki a Resume Builder friss felméréséből, amiről a Business Insider számolt be.
Az 1190 főn végzett felmérés eredményei szerint míg 2023-ban az irodában dolgozók 55 százaléka, addig a home office-ban, azaz távmunkában dolgozók mindössze 42 százaléka kapott előléptetést, míg azok, akik hibrid módon dolgoznak - tehát néha bejárnak, néha pedig otthon vannak - 54 százalékban jutottak feljebb a munkahelyi ranglétrán.
A különbségek a fizetésekben is megmutatkoznak. Míg az irodában és a hibrid munkavégzést folytatók körülbelül fele kapott legalább 10 százalékos béremelést, addig ez a távmunkában dolgozók esetében csak 41 százalék volt.
A kutatás ugyanakkor arra is rávilágít, hogy bár úgy tűnik, mindezek alapján a távmunkában dolgozókat kevésbé becsülik meg a munkahelyükön, a közérzetük nekik a legjobb, és viszonylag kevesen gondolkodnak a munkahelyváltáson is. Míg például a "bejárós" munkavállalók 11 százaléka szörnyűnek ítélte meg a mentális egészségét, nagyon stresszesnek pedig 43 százalékuk vélte magát, addig ez a home office-ban dolgozók esetében 8 és 30 százalék volt, és új állás után is csak a távmunkások egyharmada nézne 2024-ben, szemben az irodában dolgozók felével.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
