Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Arról nem beszélve, hogy a munkahelyváltáson is alacsonyabb arányban gondolkodnak.
Alacsonyabb arányban léptetik elő őket, viszont boldogabbak és kevésbé gondolkodnak munkahelyváltáson a home office-ban dolgozók, mint azok, akik bejárnak az irodába - derül ki a Resume Builder friss felméréséből, amiről a Business Insider számolt be.
Az 1190 főn végzett felmérés eredményei szerint míg 2023-ban az irodában dolgozók 55 százaléka, addig a home office-ban, azaz távmunkában dolgozók mindössze 42 százaléka kapott előléptetést, míg azok, akik hibrid módon dolgoznak - tehát néha bejárnak, néha pedig otthon vannak - 54 százalékban jutottak feljebb a munkahelyi ranglétrán.
A különbségek a fizetésekben is megmutatkoznak. Míg az irodában és a hibrid munkavégzést folytatók körülbelül fele kapott legalább 10 százalékos béremelést, addig ez a távmunkában dolgozók esetében csak 41 százalék volt.
A kutatás ugyanakkor arra is rávilágít, hogy bár úgy tűnik, mindezek alapján a távmunkában dolgozókat kevésbé becsülik meg a munkahelyükön, a közérzetük nekik a legjobb, és viszonylag kevesen gondolkodnak a munkahelyváltáson is. Míg például a "bejárós" munkavállalók 11 százaléka szörnyűnek ítélte meg a mentális egészségét, nagyon stresszesnek pedig 43 százalékuk vélte magát, addig ez a home office-ban dolgozók esetében 8 és 30 százalék volt, és új állás után is csak a távmunkások egyharmada nézne 2024-ben, szemben az irodában dolgozók felével.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.