Arról nem beszélve, hogy a munkahelyváltáson is alacsonyabb arányban gondolkodnak.
Alacsonyabb arányban léptetik elő őket, viszont boldogabbak és kevésbé gondolkodnak munkahelyváltáson a home office-ban dolgozók, mint azok, akik bejárnak az irodába - derül ki a Resume Builder friss felméréséből, amiről a Business Insider számolt be.
Az 1190 főn végzett felmérés eredményei szerint míg 2023-ban az irodában dolgozók 55 százaléka, addig a home office-ban, azaz távmunkában dolgozók mindössze 42 százaléka kapott előléptetést, míg azok, akik hibrid módon dolgoznak - tehát néha bejárnak, néha pedig otthon vannak - 54 százalékban jutottak feljebb a munkahelyi ranglétrán.
A különbségek a fizetésekben is megmutatkoznak. Míg az irodában és a hibrid munkavégzést folytatók körülbelül fele kapott legalább 10 százalékos béremelést, addig ez a távmunkában dolgozók esetében csak 41 százalék volt.
A kutatás ugyanakkor arra is rávilágít, hogy bár úgy tűnik, mindezek alapján a távmunkában dolgozókat kevésbé becsülik meg a munkahelyükön, a közérzetük nekik a legjobb, és viszonylag kevesen gondolkodnak a munkahelyváltáson is. Míg például a "bejárós" munkavállalók 11 százaléka szörnyűnek ítélte meg a mentális egészségét, nagyon stresszesnek pedig 43 százalékuk vélte magát, addig ez a home office-ban dolgozók esetében 8 és 30 százalék volt, és új állás után is csak a távmunkások egyharmada nézne 2024-ben, szemben az irodában dolgozók felével.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
