Érdekes olvasói levél érkezett az Eduline szerkesztőségéhez az ELTE illetve a Szegedi Tudományegyetem földtudományi alapképzési szak szakfelelősétől a legrosszabbul fizető diplomákkal kapcsolatban. Ennek kapcsán utánajártunk, ha valaki egy ilyen alapszak elvégzése után nem rögtön a munkaerőpiacon helyezkedik el, hanem továbbtanul mesteren, milyen fizetésekre számíthat.
Az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszerének 2023-as legfrissebb – 2020/2021-ben végzettek is vizsgáló adatai alapján többek között a legalacsonyabb bruttó fizetésekre az alábbi tíz alapszakos diplomával lehet számítani:
Megnéztük, hogy a fenti képzések alapszakos hallgatói, ha specializálódnak, és elvégzik a mesterképzést, akkor átlagosan mekkora havi jövedelemre tehetnek szert.
Fontos tudni, hogy a mesterszakos bruttó fizetések csak akkor szerepelnek a DPR rendszerében, ha legalább az adott évben tízen végeznek. Nem szerepel az adatbázisban, ha egy szakon például 6-an, 7-en kapták kézhez a diplomájukat, ami után nagyon magas kezdőbérrel helyezkedtek el.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Megéri továbbtanulni
A rosszul fizető alapszakos diplomák listáját vezető lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökök mesterszakon továbbtanulhattak teljes kreditérték beszámítással például takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöknek.
A DPR adatai szerint ekkor már bruttó 493 176 forintra számíthattak frissen végzettként, ami nettóban 25 év alattiaknál 401 938 forintot jelentett, míg 25 év felett 327 962 forintot. Így lényegében több mint duplájára emelkedett a fizetésük.
Az alapszakos kertészmérnökök választhatták mesterszakon is kertészmérnöki képzést, de tájépítész mérnökök is lehetnek. Ez utóbbi esetben a bruttó fizetésük már 392 348 forint volt, vagyis nettóban a 25 év alattiaknál 319 764 forintot, 25 év felett pedig 260 912 forintot tett ki.
A szabad bölcsész alapszakosok pedig, ha elvégezték a művészettörténet mesterképzést, akkor bruttó 400 965 forintot vihettek haza a DPR adatai szerint. Ez a 25 év alattiak esetében nettó 326 786 forint, míg 25 év felett 266 641 forintnyi összegre rúgott.
A többség továbbtanul mesterképzésen
Timár Gábor központvezető egyetemi tanár, az ELTE TTK földtudományi alapszak szakfelelős oktatója, hogy tovább árnyalja a képet, az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy az ELTE földtudományi képzésén kevés olyan diák van, aki az alapdiploma birtokában ne iratkozna be valamilyen logikus folytatást jelentő mesterképzésre.
Ez azt jelenti, hogy aki például az ELTE TTK-n 2021 júniusában szerzett földtudományi alapdiplomát, a számítás során figyelembe vett 2022 decemberi időpontban általában még a meteorológus, geológus, geofizikus, csillagász, geográfus és a többi mesterszak diákja volt – így nem lépett be a munkaerőpiacra sem. A Szegedi Tudományegyetemen is hasonló tapasztalatokról számoltak be.
Akiket a felmérés figyelembe vett, ők azok, akik diplomáztak, de bármilyen okból nem iratkoztak be mesterképzésre. Így viszont nekik nincs klasszikus egyetemi végzettségük. Bizonyos szakirányokon persze ők is keresettek – tapasztalatból mondom, hogy pár geofizikus diákot kifejezetten győzködni kellett, hogy szerezze meg a mesterdiplomát, és csak utána helyezkedjen el a szakmai gyakorlaton megismert cégnél – de a kb. 10-15 százaléknyi pályaelhagyó nagy része inkább ekkor még a szakmán kívül talál nem diplomás munkát. Az igazán piacképes tudás a mesterszint végén lesz meg.
- fogalmazott Timár Gábor.
Megugranak a bruttó bérek
A 2021 júniusban végzett mesterszakos meteorológusok 2022 végén, tehát a diplomaszerzés után másfél évvel a DPR szerint bruttó 495 650 forintot kerestek (a 25 év alattiak esetében ez 403 954 forintos fizetést jelentett nettóban).
Ötéves diplomával viszont – ahogy szinte minden más diploma esetén is – jelentősen megugrott a fizetésük. Ilyen tapasztalattal:
Eredményesek a vidéki egyetemek integrált földtudományi mesterképzései is: öt évvel a diploma után a végzettek bruttó 598 000 forintos bruttó fizetésből gazdálkodhattak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
