Ennyit kerestek 2022-ben azok, akik osztatlan jogászképzésen végeztek

Átlagosan egy félévet csúsztak, és diplomaszerzés után 3,5 hónap alatt találtak munkát.

  • Székács Linda

Bruttó 358 614 forint - átlagosan ennyit kerestek 2022-ben azok a 2019/20-as tanévben végzett hallgatók, akik osztatlan jogász képzésen szerezték meg a diplomájukat.

A diplomás pályakövetés (DPR) legfrissebb adatai szerint ebben a tanévben összesen 831 fő szerzett diplomát, a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.

A 10 féléves osztatlan képzést a hallgatóknak átlagosan 11 félév alatt sikerült teljesíteniük. Több mint 16 százalékuk már az egyetem utolsó hónapjaiban dolgozott, akik viszont nem, ők átlagosan 3,5 hónap alatt találtak munkát a diplomájuk megszerzése után. A végzettek 93 százaléka egyébként diplomás munkát végez, a legtöbben ügyvédként, ügyintézőként, jogászként és jogtanácsosként helyezkedtek el, 65 százalékuk a versenyszférában, 29 százalékuk a közszférában, a többiek pedig valamilyen nonprofit vagy egyéb területen.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben találjátok meg. Ha az orvosi- és egészségtudományi szakok iránt érdeklődtök, ezekről itt találtok információt, a pedagógusképzésekről pedig az alábbi cikkünkben:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.