Már az állásinterjú előtt érdemes tisztában lenni azzal, mekkora fizetésre lehet számítani az adott munkakörben. De pályakezdőként honnan lehet információt szerezni? Itthon még nem szokás az álláshirdetésben megadni, nagyjából milyen bérre számíthatnak a jelentkezők – a szakemberek szerint részben azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy a cégek fizetnek annyit a meglévő munkavállaóiknak, mint amekkora összeget az új kollégáknak kínálnak. Ráadásul előfordulhat, hogy egy – az elvárásoknak nem teljesen megfelelő – jelöltet felvesznek, de az eredetileg tervezett valamivel alacsonyabb fizetésért.

"Vannak olyan oldalak, ahol országosan, de régiókra lebontva is meg lehet nézni egy hozzávetőleges összeget. Emellett a saját kapcsolatrendszerünkben is lehet érdeklődni: keresni kell olyan ismerősöket, akik hasonló munkakőrben dolgoznak, ők is tudnak abban segíteni, hogy mi a reális bérigény"

– mondja Csikós-Nagy Katalin fluktuáció kezelő és outplacement szakértő, a HR-Evolution ügyvezetője, aki szerint érdemes kihasználni a munkaerő-közvetítők által nyújtott szolgáltatásokat, hiszen ők is meg tudják mondani, hogy mi a reális jövedelem az adott munkakörben.

Pályakezdő bérek

A Diplomás Pályakövetési Rendszer szerint az informatikai szakokon végzettek számíthatnak a legmagasabb kezdőfizetésekre, a 2020-as adatok szerint a két-három éves tapasztalattal rednelkezők nagyjából bruttó fél millió forint körüli összeget keresnek. Őket az államtudományi és műszaki diplomások követik, 400-450 ezer forint közötti bérrel, de a gazdasági alapszakosoknál is az átlagnál magasabbak a kezdő fizetések. A többi képzési területen, mint a bölcsésztudomány, társadalomtudomány, pedagógusképzés, az egészségtudomány, 200-300 ezer forintra lehet számítani, de ezek az összegek a mesterképzés elvégzése után 100-150 ezer forinttal emelkednek. Az osztatlan, vagyis öt-hat éves képzéseket elvégzők a műszaki, illetve az orvos-és egészségtudományi területen keresnek a legjobban, őket követik a jogászok, akik 300 ezer forint körüli bruttó bérről számoltak be 2020-ban.

Az összegek azóta persze emelkedtek, főleg azokon a területeken, amelyeken a mai napig komoly a munkaerőhiány, kiindulópontnak ugyanakkor tökéletesek lehetnek a pályakövetési rendszer adatai.

A rettegett bértárgyalás

Nem kérdés: az állásinterjúk egyik legkellemetlenebb része a bértárgyalás. Nem érdemes túl követelőzőnek lenni, ugyanakkor határozottságot kell mutatni. A HR-Evolution ügyvezetője szerint nem érdemes konkrét összeget mondani az interjún, inkább egy hozzávetőleges tól-ig összeget. Meg lehet említeni az életkörülményeket, például, ha a pályázó albérletben lakik, akkor elmondhatja, hogy annak fenntartásához van szüksége a megadott fizetésre.

Lehet úgy is kezdeni, hogy elmondjuk, már korábban utánajártunk, és úgy tudjuk, hogy ebben a pozícióban, ilyen tapasztalattal ennyi a reális munkabér, de rá is kérdezhet a jelölt, hogy milyen bérkategóriába esik az adott pozíció. Egy bértárgyaláson fontos a határozottság: érdemes felkészülni az esetleges kérdésekre, de ha valaki érdekérvényesítésben jó tud lenni, és megfelelő a szociális érzéke, akkor biztos, hogy az interjúztatókat is le tudja venni a lábáról.

Cégről-cégre

A HR-Evolution tavaly áprilisi kutatása szerint magas volt a fluktuáció Magyarországon, és bár az idei kutatás még nem készült el, várhatóan még magasabb lesz a munkahelyet változtatók aránya. Csikós-Nagy Katalin szerint a gyakori cégváltással lehetséges magasabb fizetésre szert tenni, ugyanakkor ez a taktika kockázatot is rejt – ha túl sok munkahely szerepel az önéletrajzban, az negatív színben tüntetheti fel a jelentkezőt, hiszen a munkáltató számíthat arra, hogy  a pályázónak gondjai vannak  az elköteleződéssel. Márpedig ha a munkáltató alapos kiválasztást végez, ez fontos szempont lehet. Ha valaki jól érzi magát a jelenlegi munkahelyén, jó a környezet és van kihívás, akkor nem érdemes váltani, inkább próbálkozzon a jelenlegi munkahelyén.

A HR-Evolution kutatása szerint egyébként a fizetés az egyik legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásakor, de legalább ennyire meghatározó a közvetlen felettes személye és az is, hogyan bánik az adott cég a dolgozóival.

Emelnek?

A koronavírus-járvány és a gazdasági helyzet persze a bérekre is hatással van: vannak ágazatok, amelyek a járvány hatására fellendültek, ilyen a gyógyszeripar vagy az ételkiszállítás, ezeken a területeken tudtak emelni a cégek. Ugyanakkor például az autóiparban a csiphiány miatt óvatosabbak voltak a munkáltatók. Az IT-szektor korábban is rendkívül jövedelmező terület volt, kiemelkedően magasak a fizetések. A kereskedelmet viszont komolyan sújtották a különadók, ez pedig a bérekre is hatással lehetett.

A HR-Evolution kutatása szerint a megkérdezettek kevesebb, mint fele kapott egyszeri, vagy határozatlan ideig havi rendszerességgel rezsitámogatást - ennek az összege 25 ezer és 100 ezer forint között mozgott.

Még mindig van "területi"  eltérés a fizetésekben, bár már nincs akkora különbség Nyugat-Magyarország és a keleti régió között: „Kelet-Magyarország már kezd felzárkózni, korábban sokkal nagyobb volt a kontraszt. Így, hogy a keleti országrészt is sújtja a munkaerőhiány, és a különböző nagyvárosokban - például Debrecenben - nagyberuházások vannak, kénytelenek ott is korrekt béreket fizetni. Budapesten és környékén még így is magasabbak a fizetések 5-10 százalékkal, mint vidéken, de például Győr, Tatabánya és Sopron környékén is hasonló jövedelemre számíthatnak a dolgozók, mint a fővárosban"– mondja a fluktuációkezelő.

A cikk 2023. márciusában a HVG Karrier Plusz című kiadványában szerepelt.