Friss felmérés: a többség nem kapott fizetésemelést

Akik viszont kaptak, azoknak általában kérniük kellett. Még a kiugró infláció ellenére is az a ritkább, hogy automatikusan emel a munkáltató.

  • Tornyos Kata

A felmérésben résztvevők 41 százaléka kapott fizetésemelést mostanában, akiknek közel a harmada nyilatkozta azt, hogy a munkáltatóik anélkül kezdeményezték az emelést, hogy ezt nekik külön kérniük kellett volna - derül ki a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssek foglalkozó Work Force HR szolgáltató márciusi felméréséből, amelyben arra voltak kiváncsiak, hogy az infláció és a növekvő energiaárak milyen hatással vannak a munkavállalók döntéseire. A válaszadók 52 százaléka az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy munkahelyet vált.

„Azok a vállalatok, akik pénzügyileg stabil helyzetben vannak és meg tudják engedni maguknak, hogy emeljék a fizetéseket, azok ezt általában maguktól megteszik. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani" - mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

Otthoni munkavégzés

A budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége,viszont a vidéki válaszadóknak csak a 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon. Ugyanakkor a válaszadók 92 százalékának munkavégzését nem befolyásolják a növekvő energiaárak.

Pályakezdők

A koronavírus-járvány és a jelenlegi gazdasági helyzet teljesen felforgatta a munkaerőpiacot, amely megnehezítheti a kevés tapasztalattal rendelkező pályakezdők helyzetét. Arról, hogy hogyan érdemes elkezdeniük a munkakeresést a friss diplomásoknak ebben a korábbi cikkünkben írtunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.