Friss felmérés: a többség nem kapott fizetésemelést

Akik viszont kaptak, azoknak általában kérniük kellett. Még a kiugró infláció ellenére is az a ritkább, hogy automatikusan emel a munkáltató.

  • Tornyos Kata

A felmérésben résztvevők 41 százaléka kapott fizetésemelést mostanában, akiknek közel a harmada nyilatkozta azt, hogy a munkáltatóik anélkül kezdeményezték az emelést, hogy ezt nekik külön kérniük kellett volna - derül ki a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssek foglalkozó Work Force HR szolgáltató márciusi felméréséből, amelyben arra voltak kiváncsiak, hogy az infláció és a növekvő energiaárak milyen hatással vannak a munkavállalók döntéseire. A válaszadók 52 százaléka az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy munkahelyet vált.

„Azok a vállalatok, akik pénzügyileg stabil helyzetben vannak és meg tudják engedni maguknak, hogy emeljék a fizetéseket, azok ezt általában maguktól megteszik. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani" - mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

Otthoni munkavégzés

A budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége,viszont a vidéki válaszadóknak csak a 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon. Ugyanakkor a válaszadók 92 százalékának munkavégzését nem befolyásolják a növekvő energiaárak.

Pályakezdők

A koronavírus-járvány és a jelenlegi gazdasági helyzet teljesen felforgatta a munkaerőpiacot, amely megnehezítheti a kevés tapasztalattal rendelkező pályakezdők helyzetét. Arról, hogy hogyan érdemes elkezdeniük a munkakeresést a friss diplomásoknak ebben a korábbi cikkünkben írtunk.

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.