Friss felmérés: a többség nem kapott fizetésemelést

Akik viszont kaptak, azoknak általában kérniük kellett. Még a kiugró infláció ellenére is az a ritkább, hogy automatikusan emel a munkáltató.

  • Tornyos Kata

A felmérésben résztvevők 41 százaléka kapott fizetésemelést mostanában, akiknek közel a harmada nyilatkozta azt, hogy a munkáltatóik anélkül kezdeményezték az emelést, hogy ezt nekik külön kérniük kellett volna - derül ki a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssek foglalkozó Work Force HR szolgáltató márciusi felméréséből, amelyben arra voltak kiváncsiak, hogy az infláció és a növekvő energiaárak milyen hatással vannak a munkavállalók döntéseire. A válaszadók 52 százaléka az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy munkahelyet vált.

„Azok a vállalatok, akik pénzügyileg stabil helyzetben vannak és meg tudják engedni maguknak, hogy emeljék a fizetéseket, azok ezt általában maguktól megteszik. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani" - mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

Otthoni munkavégzés

A budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége,viszont a vidéki válaszadóknak csak a 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon. Ugyanakkor a válaszadók 92 százalékának munkavégzését nem befolyásolják a növekvő energiaárak.

Pályakezdők

A koronavírus-járvány és a jelenlegi gazdasági helyzet teljesen felforgatta a munkaerőpiacot, amely megnehezítheti a kevés tapasztalattal rendelkező pályakezdők helyzetét. Arról, hogy hogyan érdemes elkezdeniük a munkakeresést a friss diplomásoknak ebben a korábbi cikkünkben írtunk.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.