A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosoknál pedig tízből hét diák vállal munkát a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel dolgozik.
De hogyan érdemes egyetem mellett munkát keresni? Három fontos szempontot gyűjtöttünk össze:
1.) Már a választásnál (sok)minden eldőlhet
Ha még nem dolgoztatok az egyetem mellett, de szeretnétek kipróbálni - akár a vizsga- vagy szorgalmi időszakban - akkor a választás előtt érdemes több helyen is szétnézni. A legtöbb egyetemen ugyanis van kötelező szakmai gyakorlat, amihez az intézmények sokszor előre meghatározott cégeket ajánlanak a hallgatóknak. Ha még nem is tervezitek, hogy szakmai gyakorlatra jelentkeztek, akkor is érdemes megnézni a tanulmányaitokhoz kapcsolódó munkalehetőségeket is.
Persze a választás előtt érdemes az egyetem folyósóján is nyitott szemmel járni, sokszor a faliújságon, facebook-csoportban vagy hallgatói szervezetek oldalán vár rátok az egyetemi álommeló.
2.) Sűrű az órarendetek? Keressetek alkalmi munkákat
Mielőtt munkát vállaltok, mindenképp érdemes megvárni, míg kialakul a végleges órarendetek. Ebben a félévben túl sok kötelező órátok lesz, de a munkát sem szeretnétek hanyagolni? Kérdezzetek körbe, sok helyen ugyanis tudtok eseti megbízással alkalmi diákmunkákat vállalni.
A 15-24 éves munkanélküliek száma egy év alatt 40 ezerre nőtt, sokan azonban így is tanulmányaik mellett dolgoznak. Vajon minden diáknak munkát kell vállalnia az egyetem vagy megélhetésük finanszírozásához? Friss statisztikákat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
3.) Többet vállanátok? Alakítsatok ki rugalmas munkaidőt
Bármilyen jellegű munkát is végeztek az egyetem mellett, elengedhetetlen, hogy valamilyen szinten rugalmas legyen a beosztásotok, különben vizsgaidőszakban vagy beadandók írásakor nagyon nehéz lesz egyszerre az iskolában és a munkában is helytállnotok. Éppen ezért érdemes a részmunkaidős és otthonról végehető munkák között is keresgélnetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
