A negyedik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 12 ezerrel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban és 8 ezerrel csökkent az előző, szeptember-novemberi három hónapos időszakhoz képest, amikor 3,5 százalékos volt a ráta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)adataiból.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 40 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal, 12,2 százalékra nőtt egy év alatt a negyedik negyedévre. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki - derül ki a KSH statisztikáiból. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 2,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,0 százalékponttal 1,7 százalékra csökkent.
A fiatalok munkanélküliségi rátája 1,2 százalékponttal, 11,4 százalékra nőtt, a 25-54 éveseké 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra mérséklődött, az 55-74 évesek körében pedig 0,3 százalékponttal, 2,1 százalékra csökkent. Az év egészét tekintve a munkanélküliség átlagos ideje 12,8 hónap, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,5 százalék volt.
Fontos a pályakezdők elhelyezkedése. De miért is?
Egy tanulmányból az is kiderült, ha egy fiatal a pályája kezdetén tartósan nem talál (megfelelő) munkát, az jelentősen befolyásolja egész későbbi életútját.
A tanulmány szerint hosszú távon is meghatározó lehet, ha egy fiatal munkanélküliként kezdi munkaerőpiaci pályafutását. Egy 7-12 hónapos munkanélküliség már negatívan befolyásolja a későbbi esélyeket. Részben azért, mert éppen abban az időszakban nem fejlődik, amikor kortársai a szakma alapjait a gyakorlatban is elsajátítják. Részben pedig azért, mert a munkáltatók szemében is negatív jelzésként hathat a korábbi munkanélküliség ténye – hívta fel a figyelmet a legújabb Munkaerőpiaci tükörben megjelent tanulmányában Csillag Márton.
Sokan viszont már egyetem mellett is dolgoznak. Vajon előny?
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
Ez azonban nem mindenkinek megoldás. A HÖOK napokban kiadott közleményében a hallgatók egyetemi támogatásaival kapcsolatban azt írta: azoknak a hallgatóknak a továbbtanulásuk veszélybe kerülhet, akiknek a szigorú tanulmányi beosztásuk, kiemelkedő kutatói tevékenységük, vagy akár valamilyen nem várt életkörülmény miatt nem fér bele az idejükbe a diákmunka.
Így véleményük szerint ezen hallgatók problémáira az ösztöndíjak 2020. februárjától érvényes 40%-os emelésén túl megoldást jelenthet tehát a Diákhitel összegének növelése is.
Ha egy pályakezdő fél évnél tovább nem talál megfelelő munkát, később még nehezebben boldogulhat a korai munkanélküliség miatt.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
