Ahogy mi is beszámoltunk róla, a hét elején felmerült, hogy a felsőoktatási hallgatók megnőtt kiadásai miatt emelhetik a szabad felhasználású Diákhitel 1 maximális összegét. Ezzel kapcsolatban adott ki most közleményt a HÖOK.
A hallgatói érdekképviselet szerint a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kiadásait nagyon sok család nehezen, vagy egyáltalán nem tudja teljes mértékben fedezni, így a hallgatóknak szüksége van egyéb bevételi forrásra is tanulmányaik sikeres teljesítéséhez. Kiadásaik fedezetéül jelenleg a diákmunka, az ösztöndíjak és a diákhitel szolgálhat.
Annak érdekében, hogy a hallgatók a tanulmányaikat megfelelő életkörülmények között tudják folytatni, szinte általánossá vált, hogy tanulmányaik mellett diákmunkát vállalnak.
Egy friss statisztika is ezt támasztja alá, hiszen a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
A HÖOK szerint így azonban azoknak a hallgatóknak a továbbtanulásuk kerülhet veszélybe, akiknek a szigorú tanulmányi beosztásuk, kiemelkedő kutatói tevékenységük, vagy akár valamilyen nem várt életkörülmény miatt nem fér bele az idejükbe a diákmunka.
Így véleményük szerint ezen hallgatók problémáira az ösztöndíjak 2020. februárjától érvényes 40%-os emelésén túl megoldást jelenthet tehát a Diákhitel összegének növelése is.
A felsőoktatási hallgatók megnőtt kiadásai indokolttá teszik a szabad felhasználású Diákhitel 1 maximális összegének emelését - a témáról hétfői számában ír a Világgazdaság.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
