40 óra helyett csak 32? Sok cégnél működik a négynapos munkahét
A “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is - állítja egy brit tanácsadó cég.
Ennyi támogatást kapnak a munkahelyek, ha 30 alattiakat vesznek fel
Novembertől bértámogatást kapnak azok a munkáltatók, amelyek szakképzettséggel, diplomával rendelkező, 30 év alatti álláskeresőket vesznek fel.
Szomorú statisztikák: az összes munkanélküli negyede 15-24 közötti
A teljes lakosságot nézve csökkent a munkanélküliek száma, de a 15-24 közöttiek körében jelentősen romlottak a mutatók.
Ilyen támogatást kaphatnak azok a cégek, amelyek 30 alattiakat vesznek fel
Támogatást kaphatnak a 30 év alatti, képzett munkavállalókat alkalmazó cégek.
A diákmunka és a fizetett gyakornoki munka után is szja-mentességet kapnak az egyetemisták
Nemcsak a normál munkaviszonyra, hanem a diákmunkára és a gyakornoki állásokra is vonatkozik a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-kedvezménye – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött, Kormányinfó Plusz nevű videójában.
Nettó 200 ezer forintnál többről nem is álmodnak a tanári diplomások
A pályakezdők idén átlagosan nettó 248 800 forintot szeretnének kézhez kapni. Mutatjuk, kik kérik a legmagasabb fizetést a munkáltatóktól.
Friss felmérés: több mint 244 ezer forintos a 30 év alattiak átlagfizetése
A fiatalok 49 százaléka továbbra is alacsonyabb béremeléssel számol a jövőben, 24 százalékuk pedig nem vár számol többel.
Friss statisztikák: a KSH szerint 433 ezer forint az átlagkereset
A statisztikai hivatal szerint egy év alatt 7,9 százalékkal nőttek a bérek, nagyrészt az állami fizetésemelések magyarázták a növekedést.
Friss KSH-statisztika: egy váltókezelő is jobban keres, mint egy középiskolai tanár
A vasúti váltókezelők átlagosan négyezerrel, a műtrágyakeverők 52 ezer forinttal többet keresnek havonta, mint a tanárok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal különböző foglalkozások átlagkeresetére vonatkozó adataiból.
Havi több tízezer forinttal több kerülhet jövőre a dolgozó diákok zsebébe
Jövőre a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a jövedelmük után. De pontosan mennyit hozhat majd a konyhára a kedvezmény? Mutatjuk.
Nettó 383 ezer forintot kér egy hegesztő, de a szakmunkások átlagbére is meghaladja a 233 ezer forintot
A szak-, betanított- és segédmunkásokat toborzó hirdetések száma 61 százalékkal nőtt idén 2020-hoz képest, a hirdetések száma Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében emelkedett a legnagyobb, míg Tolna és Nógrád megyében a legkisebb mértékben - közölte saját adatbázisa alapján a Profession.hu.
A fiatalok harmada munkanélküli, sokan külföldre mennének
A 19–29 éves, jelenleg állásban lévő és munkanélküli fiatalok körében vizsgálták a járvány hatásait, a minta reprezentatív.
Egyre több a megpályázható diákállás, de változik a népszerűségi lista
Egy év alatt a négyszeresére nőtt a diákokat toborzó álláshirdetések száma, viszont diákmunka szempontjából a legnépszerűbb nyári időszak lezárult.
Jó hír az egyetemistáknak: csökkentek a budapesti albérletek árai
A felvételi ponthatárok után - ahogy minden évben - emelkedtek egy kicsit a bérletidíjak, de a sok kiadó lakás miatt ez mostanra visszaesett.
Itt a lista: ilyen ingyenes szakmák közül választhattok
Nem sikerült a felvételi, ezért beiratkoznátok egy ingyenes képzésre? Mutatjuk, hol találjátok a szakmák listáját.
Friss fizetési adatok: 436 ezer forint volt a bruttó átlagkereset júniusban
Ismét közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a fizetési adatokat.
Mennyit kell fizetni az albérletekért havonta a főváros egyes kerületeiben és vidéken?
Budapesten az átlagos bérleti díj 145 ezer forint. A legnagyobb egyetemvárosok közé tartozó Debrecenben, Szegeden és Pécsen 10 ezer forinttal emelkedett a bérleti díj.
Nem tanultok és nem is dolgoztok? Hamarosan több ezer forintot kell fizetnetek
A társadalombiztosítási járulékkal érdemes tisztában lennetek, ugyanis amennyiben nem tanultok és nem is dolgoztok, úgy a fizetési kötelezettség rátok is vonatkozik.
Mindenki nyerhet azzal, ha a cégek beépülnek az egyetemekre. Feltéve, ha jól csinálják
Vállalati ösztöndíjak, versenyek, közös képzések és kutatási projektek, céges tanszékek vagy laboratóriumok – egyre több „jele” van annak, hogy az egyetemek és a vállalatok egyre szorosabbra fűzik a kapcsolatot. Ezzel mindenki nyer. A hallgatók szakmai, sőt sok esetben anyagi támogatást is kaphatnak, a cégek pedig komoly kutatói bázisra támaszkodhatnak, na meg könnyen rátalálhatnak a legtehetségesebb hallgatókra, akiknek eleinte gyakornoki pozíciót, később pedig álláslehetőséget kínálhatnak.
Mit csinál valójában egy közgazdász?
Idén is taroltak a gazdasági képzések a felvételin, a legnépszerűbb továbbra is a gazdálkodási és menedzsment – több tízezren küzdöttek a bejutásért, a ponthatárok pedig több egyetemen rekordmagasak lettek. De miért szeretnének ilyen sokan gazdasági szakot végezni, milyen pozíciókra lehet pályázni friss diplomás közgazdászként, mennyit lehet keresni például a pénzügy és számvitel szak elvégzése után?
