Ezekkel az alapszakos diplomákkal a legnehezebb elhelyezkedni

Nem mindegy, mennyi idő alatt talál munkát egy friss diplomás. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint vannak alapszakok, ahol a pályakezdőknek jóval hosszabb ideig tart elhelyezkedniük a munkaerőpiacon - néhány esetben több mint három hónapot kell várni az első állásra.

Friss diplomásként az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyi idő alatt sikerül munkát találni. A DPR adatai alapján összeállt egy lista azokról az alapszakokról, ahol az első munkahely megszerzése a legtöbb időbe telt. Csak azokat a területeket vizsgáltuk, ahol legalább két hónapot kellett várni a pályakezdőknek a munkába állásig, és nem kevés ilyet találtunk.

Ezzel az öt alapszakos diplomával lehet a legrosszabbul keresni

Az első munkába állásig eltelt átlagos hónapok száma:

  • kertészmérnök: 3,01 hónap
  • tájrendező és kertépítő mérnöki: 2,41 hónap
  • természetvédelmi mérnök: 2,63 hónap
  • történelem: 2,11 hónap
  • biomérnöki: 2,17 hónap
  • faipari mérnök: 2,56 hónap
  • vegyészmérnöki: 2,39 hónap
  • építőművészet: 2,5 hónap
  • formatervezés: 3,24 hónap
  • média design: 2,37 hónap
  • tárgyalkotás: 2,88 hónap
  • tervezőgrafika: 2,8 hónap
  • textiltervezés: 2 hónap
  • képi ábrázolás: 2,24 hónap
  • mozgóképkultúra és médiaismeretek: 2,78 hónap
  • egészségügyi gondozás és prevenció: 2,2 hónap
  • szociálpedagógia: 2,26 hónap

Míg a műszaki diplomások átlagosan 1,45 hónap alatt találnak állást, több mérnöki terület – például a faipari, a vegyész vagy a kertészmérnöki – jóval meghaladja ezt az időt.

Nem meglepő, hogy a legnehezebb helyzetben a művészeti diplomások vannak: az adatok alapján a a formatervezés szakos pályakezdőknek van a legnehezebb dolga, akiknek átlagosan 3,24 hónapot kell várniuk az első munkájukra.

Fontos azonban hozzátenni, hogy sokan nem lépnek rögtön a munkaerőpiacra az alapszakos diploma megszerzése után, hanem mesterképzésen folytatják tanulmányaikat. Ez jelentősen javíthatja az elhelyezkedési esélyeket és lerövidítheti a munkakeresés idejét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.