Több mint tízezren kapták vissza a nyelvvizsgadíjukat

Már több mint tízezer fiatalnak térítette vissza a sikeres nyelvvizsga díját az állam - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára

  • MTI
Eduline

Novák Katalin emlékeztetett, a kormány korábbi döntése nyomán idén január elsejétől az állam minden 35 év alatti fiatalnak megtéríti egy, legalább komplex középfokú nyelvvizsga díját. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy minden 35 év alatti fiatal számára elérhető az ingyenes nyelvvizsga, ezért arra bátorítják őket, hogy éljenek a lehetőséggel.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke azt közölte, hogy a beadott igénylések száma lassan eléri a húszezret. A visszatérítés akkor is igényelhető, ha már több nyelvvizsgával rendelkezik valaki. A legfeljebb 34 500 forintos visszatérítést az államkincstárnál kell kérni.

Ingyenes nyelvvizsga: a négy legfontosabb kérdés és a válaszok

Január elseje óta visszaigényelhetitek a nyelvvizsgátok díját, ha megfeleltek néhány feltételnek. Rengeteg olvasói kérdés érkezett, úgyhogy ismét összefoglaljuk a legfontosabb infókat. következnek. Milyen nyelvvizsga díját kaphatjátok vissza? A Magyarországon akkreditált, középfokú (vagyis B2-es) és felsőfokú (C1-es) angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, latin, portugál, arab, héber, kínai, japán, holland, finn és nemzetiségi nyelvekből tett nyelvvizsgák díját igényelhetitek vissza.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.