Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Nap mint nap több tucat komment érkezik az egyetemi-főiskolai nyelvvizsga-követelményekről. Érdemes lenne lazítani a szabályokon? Minden képzési területen szükség van nyelvvizsgára? Íme, az olvasók véleménye - várjuk a további kommenteket.

Én már egy éve dolgozom az egészségügyben, fél éve államvizsgáztam le, de diploma nincs a kezemben, mert nincs nyelvvizsgám, a főiskola évei alatt nem igen lehetett a nyelvet tanulni pl. időhiány miatt, de a nyelvoktatás sem volt megfelelő, én is azt vallom, hogy középiskolában és előtte kellene keményebben oktatni a nyelvet, hogy mire a főiskolára kerül az ember, legyen nyelvvizsgája.De nem a nyelvvizsgától van tudásom, megdolgoztam azért, hogy sikeres államvizsgát tegyek, és tessék, nincs a kezemben a diploma. Én nem kívánok külföldre menni, ami a nyelvtudásomat illeti, alapszinten beszélem az angolt, meg tudom magam értetni, de a mi környékünkön nem kell a nyelv (Békés megye). Én pártolom, sőt nagyon örülnék neki, ha kiadnák a diplomákat nyelvvizsga nélkül, hiszen az én szakomon nem elsődleges, a munkahelyem nem kéri. Akinek kell a nyelv, attól a munkahely úgyis követelni fogja.
A közoktatásban régen rossz, hogy amíg etika, erkölcstan, filozófia és családi életre nevelésre címszó alatti bohóckodásra van idő az órakeretben, addig normális, színvonalas nyelvoktatásra, ahol hozzáértő tanárok a legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat, és ahol nem 20+ főt zsúfolnak be egy terembe, nincsen.
Épp elég kiadása van a magyar családoknak. Ha nem oktatnak idegen nyelven az egyetemen tantárgyakat, akkor minek is a nyelvvizsga? Ha a felsőoktatásban a tanárok magyarul tanítanak, akkor miért kell egyáltalán érettségizni idegen nyelvből? A nyelviskolák harcolnak a horribilis, lassan már megfizethetetlen óradíjakért, tanfolyamdíjakért is. Amikor a gyerekek egyest, kettes kapnak idegen nyelvből, akkor mi a motiváció?
A nyelvvizsga nem azért kell, mert az egyetemen oktatnak idegen nyelven tárgyat. Hanem a munkahelyen, a külföldi cégeknél vagy a külföldi megrendelőkkel rendelkező cégeknél kell a nyelvtudás.
Nyelvoktatásra szükség van, és jó dolog, ha az általános és középiskolában tanítanak nyelvet, és az is baromság, hogy különóra nélkül csak bukdácsolnak idegen nyelvből. Ennyi erővel a matematikát is meg kellene szüntetni? Pedig mind a kettő nagyon fontos. Ha ennél is kevesebb lesz a nyelvet beszélő emberek száma, akkor elmennek a külföldi cégek. A diploma kiadását nem kell ehhez kötni, de a folyamatos nyelvi képzés szükséges. Ha pedig nem lenne érettségi tantárgy, akkor a diákok nagy része nem venné komolyan, ami nagy baj lenne.
Mi a helyzet a művészetit végzetekkel? Középfokú vizsga kell az egyetemi diplomához. A beragadt diplomák miatt nem tudunk elhelyezkedni. Van ennek értelme?
A nyelvvizsga-követelményekről itt olvashatjátok legfrissebb cikkeinket.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.